A Politico által megszerzett dokumentumok szerint Magyarország és Oroszország tavaly decemberben egy 12 pontos együttműködési tervben állapodott meg, amely többek között az orosz nyelvoktatás erősítésének lehetőségét is tartalmazza.
A Politico beszámolója szerint a magyar és az orosz kormány képviselői a 2025. december 9-i moszkvai találkozón írták alá az együttműködési dokumentumot. A megállapodás a gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok mellett az oktatást is érinti.
A dokumentum alapján Magyarország vállalta, hogy:
A 12 pontos terv nem kizárólag az oktatásra vonatkozik. A dokumentum szerint a felek célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése számos területen, így az energetikában – beleértve az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködést –, valamint az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a kulturális, illetve sportkapcsolatokban is. A Politico által idézett szöveg szerint mindezt a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének szándéka vezérli.
A dokumentum szerint a kétoldalú együttműködésnek összhangban kell maradnia Magyarország európai uniós kötelezettségeivel. A Politico ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyezmény az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók időszakában született.
Nyitóképünk forrása: Szigetváry Zsolt / MTI
Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
