A Politico által megszerzett dokumentumok szerint Magyarország és Oroszország tavaly decemberben egy 12 pontos együttműködési tervben állapodott meg, amely többek között az orosz nyelvoktatás erősítésének lehetőségét is tartalmazza.
A Politico beszámolója szerint a magyar és az orosz kormány képviselői a 2025. december 9-i moszkvai találkozón írták alá az együttműködési dokumentumot. A megállapodás a gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok mellett az oktatást is érinti.
A dokumentum alapján Magyarország vállalta, hogy:
A 12 pontos terv nem kizárólag az oktatásra vonatkozik. A dokumentum szerint a felek célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése számos területen, így az energetikában – beleértve az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködést –, valamint az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a kulturális, illetve sportkapcsolatokban is. A Politico által idézett szöveg szerint mindezt a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének szándéka vezérli.
A dokumentum szerint a kétoldalú együttműködésnek összhangban kell maradnia Magyarország európai uniós kötelezettségeivel. A Politico ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyezmény az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók időszakában született.
Nyitóképünk forrása: Szigetváry Zsolt / MTI
Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
