A Politico által megszerzett dokumentumok szerint Magyarország és Oroszország tavaly decemberben egy 12 pontos együttműködési tervben állapodott meg, amely többek között az orosz nyelvoktatás erősítésének lehetőségét is tartalmazza.
A Politico beszámolója szerint a magyar és az orosz kormány képviselői a 2025. december 9-i moszkvai találkozón írták alá az együttműködési dokumentumot. A megállapodás a gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok mellett az oktatást is érinti.
A dokumentum alapján Magyarország vállalta, hogy:
A 12 pontos terv nem kizárólag az oktatásra vonatkozik. A dokumentum szerint a felek célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése számos területen, így az energetikában – beleértve az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködést –, valamint az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a kulturális, illetve sportkapcsolatokban is. A Politico által idézett szöveg szerint mindezt a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének szándéka vezérli.
A dokumentum szerint a kétoldalú együttműködésnek összhangban kell maradnia Magyarország európai uniós kötelezettségeivel. A Politico ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyezmény az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók időszakában született.
Nyitóképünk forrása: Szigetváry Zsolt / MTI
Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
