Bővülhet az orosz nyelvoktatás Magyarországon a Szijjártó által aláírt megállapodás alapján

A Politico által megszerzett dokumentumok szerint Magyarország és Oroszország tavaly decemberben egy 12 pontos együttműködési tervben állapodott meg, amely többek között az orosz nyelvoktatás erősítésének lehetőségét is tartalmazza.

A Politico beszámolója szerint a magyar és az orosz kormány képviselői a 2025. december 9-i moszkvai találkozón írták alá az együttműködési dokumentumot. A megállapodás a gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok mellett az oktatást is érinti.

A dokumentum alapján Magyarország vállalta, hogy:

  • megvizsgálja az orosz nyelvi oktatás erősítésének lehetőségét, akár orosz tanárok bevonásával,
  • támogatja a diplomák kölcsönös elismerését és a hallgatói csereprogramok bővítését, különösen a posztgraduális képzésben.

A 12 pontos terv nem kizárólag az oktatásra vonatkozik. A dokumentum szerint a felek célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése számos területen, így az energetikában – beleértve az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködést –, valamint az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a kulturális, illetve sportkapcsolatokban is. A Politico által idézett szöveg szerint mindezt a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének szándéka vezérli.

A dokumentum szerint a kétoldalú együttműködésnek összhangban kell maradnia Magyarország európai uniós kötelezettségeivel. A Politico ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyezmény az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók időszakában született.

Nyitóképünk forrása: Szigetváry Zsolt / MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.