A Politico által megszerzett dokumentumok szerint Magyarország és Oroszország tavaly decemberben egy 12 pontos együttműködési tervben állapodott meg, amely többek között az orosz nyelvoktatás erősítésének lehetőségét is tartalmazza.
A Politico beszámolója szerint a magyar és az orosz kormány képviselői a 2025. december 9-i moszkvai találkozón írták alá az együttműködési dokumentumot. A megállapodás a gazdasági, energetikai és kulturális kapcsolatok mellett az oktatást is érinti.
A dokumentum alapján Magyarország vállalta, hogy:
A 12 pontos terv nem kizárólag az oktatásra vonatkozik. A dokumentum szerint a felek célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése számos területen, így az energetikában – beleértve az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködést –, valamint az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a kulturális, illetve sportkapcsolatokban is. A Politico által idézett szöveg szerint mindezt a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének szándéka vezérli.
A dokumentum szerint a kétoldalú együttműködésnek összhangban kell maradnia Magyarország európai uniós kötelezettségeivel. A Politico ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyezmény az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók időszakában született.
Nyitóképünk forrása: Szigetváry Zsolt / MTI
Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
