Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország azonban csak a 74. helyre került. Hazánkat olyan országok is megelőzték, mint Románia vagy Szerbia.
A Gallup Intézet friss felmérése szerint a skandináv országok a legboldogabbak, a magyarok azonban a lista negatívabb végén kullognak. A tavalyi felméréshez képest is rontottunk, akkor a 69. helyre kerültünk – nem is beszélve a 2024-es kutatásról, amikor még az 56. helyen voltunk.
Az ENSZ Nemzetközi Boldogságnapján (International Day of Happiness) megjelent a legújabb rangsor, amely a világ 140 országát rangsorolja a boldogságindex szerint – szúrta ki az Index a Forbes oldalán.
A felmérésnél olyan szempontokat vizsgáltak, mint a
A felsorolás szerint a boldogságérzetünket inkább lelki eredetű, emocionális szempontok határozzák meg, nem a gazdagság, az egy főre eső GDP szintje.
1. Finnország
2. Izland
3. Dánia
4. Costa Rica
5. Svédország
6. Norvégia
7. Hollandia
8. Izrael
9. Luxemburg
10. Svájc
...16. Koszovó
17. Németország
18. Szlovénia
19. Ausztria
20. Csehország
...23. Egyesült Államok
24. Lengyelország
...30. Szerbia
...34. Románia
...46. Észtország
47. Bosznia Hercegovina
48. Lettország
...54. Szlovákia
...60. Montenegró
...70. Horvátország
...74. Magyarország (tavaly a 69. volt)
...77. Moldova
...79. Oroszország
...84. Bulgária
...111. Ukrajna
Fontos szempont például, hogy a skandináv országokban a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre kiemelt figyelmet fordítanak. A másik érdekesség, hogy a közvetlen szomszédaink, a volt szocialista országok valamennyien „boldogabbak”, köztük a szerbekkel és a románokkal. Oroszország azonban mögöttünk van, a 79. helyen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
