Egyre boldogtalanabbak a magyarok

Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország azonban csak a 74. helyre került. Hazánkat olyan országok is megelőzték, mint Románia vagy Szerbia.

A Gallup Intézet friss felmérése szerint a skandináv országok a legboldogabbak, a magyarok azonban a lista negatívabb végén kullognak. A tavalyi felméréshez képest is rontottunk, akkor a 69. helyre kerültünk – nem is beszélve a 2024-es kutatásról, amikor még az 56. helyen voltunk.

Az ENSZ Nemzetközi Boldogságnapján (International Day of Happiness) megjelent a legújabb rangsor, amely a világ 140 országát rangsorolja a boldogságindex szerint – szúrta ki az Index a Forbes oldalán.

A felmérésnél olyan szempontokat vizsgáltak, mint a

  • társadalmi szintű empátia,
  • várható élettartam egészségesen,
  • szabadságérzet,
  • nagylelkűség,
  • korrupcióérzet.

A felsorolás szerint a boldogságérzetünket inkább lelki eredetű, emocionális szempontok határozzák meg, nem a gazdagság, az egy főre eső GDP szintje.

A helyezések

1. Finnország

2. Izland

3. Dánia

4. Costa Rica

5. Svédország

6. Norvégia

7. Hollandia

8. Izrael

9. Luxemburg

10. Svájc

...16. Koszovó

17. Németország

18. Szlovénia

19. Ausztria

20. Csehország

...23. Egyesült Államok

24. Lengyelország

...30. Szerbia 

...34. Románia 

...46. Észtország

47. Bosznia Hercegovina

48. Lettország

...54. Szlovákia

...60. Montenegró

...70. Horvátország

...74. Magyarország (tavaly a 69. volt)

...77. Moldova

...79. Oroszország

...84. Bulgária

...111. Ukrajna

Fontos szempont például, hogy a skandináv országokban a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre kiemelt figyelmet fordítanak. A másik érdekesség, hogy a közvetlen szomszédaink, a volt szocialista országok valamennyien „boldogabbak”, köztük a szerbekkel és a románokkal. Oroszország azonban mögöttünk van, a 79. helyen.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.