Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország azonban csak a 74. helyre került. Hazánkat olyan országok is megelőzték, mint Románia vagy Szerbia.
A Gallup Intézet friss felmérése szerint a skandináv országok a legboldogabbak, a magyarok azonban a lista negatívabb végén kullognak. A tavalyi felméréshez képest is rontottunk, akkor a 69. helyre kerültünk – nem is beszélve a 2024-es kutatásról, amikor még az 56. helyen voltunk.
Az ENSZ Nemzetközi Boldogságnapján (International Day of Happiness) megjelent a legújabb rangsor, amely a világ 140 országát rangsorolja a boldogságindex szerint – szúrta ki az Index a Forbes oldalán.
A felmérésnél olyan szempontokat vizsgáltak, mint a
A felsorolás szerint a boldogságérzetünket inkább lelki eredetű, emocionális szempontok határozzák meg, nem a gazdagság, az egy főre eső GDP szintje.
1. Finnország
2. Izland
3. Dánia
4. Costa Rica
5. Svédország
6. Norvégia
7. Hollandia
8. Izrael
9. Luxemburg
10. Svájc
...16. Koszovó
17. Németország
18. Szlovénia
19. Ausztria
20. Csehország
...23. Egyesült Államok
24. Lengyelország
...30. Szerbia
...34. Románia
...46. Észtország
47. Bosznia Hercegovina
48. Lettország
...54. Szlovákia
...60. Montenegró
...70. Horvátország
...74. Magyarország (tavaly a 69. volt)
...77. Moldova
...79. Oroszország
...84. Bulgária
...111. Ukrajna
Fontos szempont például, hogy a skandináv országokban a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre kiemelt figyelmet fordítanak. A másik érdekesség, hogy a közvetlen szomszédaink, a volt szocialista országok valamennyien „boldogabbak”, köztük a szerbekkel és a románokkal. Oroszország azonban mögöttünk van, a 79. helyen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
