Díszdoktori címmel tünteti ki az ELTE Krasznahorkait

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben díszdoktori címmel tünteti ki egykori hallgatóját, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót – az elismerés az író előtt tisztelgő, egyéves programsorozat egyik kiemelt eseménye lesz.

Az egyetem még tavaly decemberben indította el a 2026 végéig tartó rendezvénysorozatot, amely számos eseménnyel ünnepli a Nobel-díjas író életművét. A februártól májusig tartó előadás-sorozatban körüljárják Krasznahorkai műveit, többféle nézőpontból: a médiatudomány, a filozófia, a zene- és az irodalomtudomány felől közelítve.

A programok a következők:

  • Február 17., Kovács András Bálint: Az önsorsrontás méltósága. Mit talált Tarr Krasznahorkaiban?

  • Március 17., Valastyán Tamás: A kitömött bálnától az új angyalokig. Krasznahorkai László antropológiájáról

  • Április 21., Pintér Tibor: Elhangolt világ Az ellenállás melankóliájában. Andreas Werckmeister és Eszter György egy muzsikus szemével 
    Kovács Gyöngyvér: Az eklektika lázadása. Eötvös Péter: Valuska

  • Május 19., Ferenczi Attila–Krupp József: Hermésztől Homéroszig. Krasznahorkai és az antikvitás

A sorozat csúcspontja szeptember 18-án lesz, amikor az ELTE ünnepélyes keretek között adományozza a díszdoktori címet az írónak.

Ősszel további szakmai programok is várhatók: októberben a Krasznahorkai-művek fordítóinak szerveznek nyilvános workshopot, novemberben pedig kétnapos, angol nyelvű nemzetközi irodalomtudományi konferenciát tartanak az életműről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna