Az ELTE egyéves programsorozattal ünnepli Krasznahorkai László Nobel-díját
Az egyetem bölcsészkarán élőben fogják közvetíteni a Nobel-díj-átadó ceremóniát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben díszdoktori címmel tünteti ki egykori hallgatóját, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót – az elismerés az író előtt tisztelgő, egyéves programsorozat egyik kiemelt eseménye lesz.
Az egyetem még tavaly decemberben indította el a 2026 végéig tartó rendezvénysorozatot, amely számos eseménnyel ünnepli a Nobel-díjas író életművét. A februártól májusig tartó előadás-sorozatban körüljárják Krasznahorkai műveit, többféle nézőpontból: a médiatudomány, a filozófia, a zene- és az irodalomtudomány felől közelítve.
A programok a következők:
Február 17., Kovács András Bálint: Az önsorsrontás méltósága. Mit talált Tarr Krasznahorkaiban?
Március 17., Valastyán Tamás: A kitömött bálnától az új angyalokig. Krasznahorkai László antropológiájáról
Április 21., Pintér Tibor: Elhangolt világ Az ellenállás melankóliájában. Andreas Werckmeister és Eszter György egy muzsikus szemével
Kovács Gyöngyvér: Az eklektika lázadása. Eötvös Péter: Valuska
Május 19., Ferenczi Attila–Krupp József: Hermésztől Homéroszig. Krasznahorkai és az antikvitás
A sorozat csúcspontja szeptember 18-án lesz, amikor az ELTE ünnepélyes keretek között adományozza a díszdoktori címet az írónak.
Ősszel további szakmai programok is várhatók: októberben a Krasznahorkai-művek fordítóinak szerveznek nyilvános workshopot, novemberben pedig kétnapos, angol nyelvű nemzetközi irodalomtudományi konferenciát tartanak az életműről.
Az egyetem bölcsészkarán élőben fogják közvetíteni a Nobel-díj-átadó ceremóniát.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.