Díszdoktori címmel tünteti ki az ELTE Krasznahorkait

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szeptemberben díszdoktori címmel tünteti ki egykori hallgatóját, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót – az elismerés az író előtt tisztelgő, egyéves programsorozat egyik kiemelt eseménye lesz.

Az egyetem még tavaly decemberben indította el a 2026 végéig tartó rendezvénysorozatot, amely számos eseménnyel ünnepli a Nobel-díjas író életművét. A februártól májusig tartó előadás-sorozatban körüljárják Krasznahorkai műveit, többféle nézőpontból: a médiatudomány, a filozófia, a zene- és az irodalomtudomány felől közelítve.

A programok a következők:

  • Február 17., Kovács András Bálint: Az önsorsrontás méltósága. Mit talált Tarr Krasznahorkaiban?

  • Március 17., Valastyán Tamás: A kitömött bálnától az új angyalokig. Krasznahorkai László antropológiájáról

  • Április 21., Pintér Tibor: Elhangolt világ Az ellenállás melankóliájában. Andreas Werckmeister és Eszter György egy muzsikus szemével 
    Kovács Gyöngyvér: Az eklektika lázadása. Eötvös Péter: Valuska

  • Május 19., Ferenczi Attila–Krupp József: Hermésztől Homéroszig. Krasznahorkai és az antikvitás

A sorozat csúcspontja szeptember 18-án lesz, amikor az ELTE ünnepélyes keretek között adományozza a díszdoktori címet az írónak.

Ősszel további szakmai programok is várhatók: októberben a Krasznahorkai-művek fordítóinak szerveznek nyilvános workshopot, novemberben pedig kétnapos, angol nyelvű nemzetközi irodalomtudományi konferenciát tartanak az életműről.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.