Fából szőtt kiállítás: hallgatók által készített látványos installációt nézhettek meg a BME-n

A hallgatóknak hajlított fa lamellák felhasználásával formailag izgalmas, ugyanakkor szerkezetileg megalapozott installációkat kellett létrehozniuk.

A Forma és Szerkezet Specializáció negyedéves hallgatóinak digitális formaalkotási eszközökkel tervezett és megvalósított installációiból nyílt kiállítás a BME Építészmérnöki Karán.

A bemutatott munkák a Forma és Szerkezet Specializáció első komplex tervezési feladatához, a Projekttárgy kurzushoz kapcsolódnak. Itt a hallgatók már a félév elején elkezdenek ismerkedni a parametrikus tervezés eszközeivel és gondolkodásmódjával. Az idei félév hívószava pedig a „szövet” volt.

Mi az a parametrikus tervezés?
A parametrikus tervezés olyan számítógépes modellezési módszer, amelyet olyan területeken használnak, mint a mérnöki tudományok, az építészet és a számítógépes grafika. A folyamat során meghatározzák a modell paramétereit és a köztük lévő kapcsolatokat, hogy könnyen módosítható és adaptálható terv jöjjön létre. A tervező nem a végleges formát rajzolja meg, hanem a szabályokat állítja be; ha a paraméterek változnak, a modell automatikusan frissül.

A tervezés keretét csapatonként egy-egy, három méter élhosszúságú kockaváz, valamint a kockák közötti tér adta. Ebben a struktúrában kellett a hallgatóknak hajlított fa lamellák felhasználásával formailag izgalmas, ugyanakkor szerkezetileg megalapozott installációkat létrehozniuk. A csoportok a rendelkezésre álló tér egy-egy nyolcadát alakították ki saját koncepciójuk szerint, az egyes beavatkozások pedig végül egységes, egymásba kapcsolódó térsorozattá álltak össze.

A hallgatók munkájából készült installáció
BME - Szűcs László

A megvalósítás során az egyik legnagyobb kihívást a fa elemek egymáshoz, illetve az épített környezethez – a padlóhoz és a falakhoz – való csatlakoztatás megtervezése jelentette. Ezek a csomóponti helyzetek különösen jól rávilágítottak arra a pillanatra, amikor a terv kilép a rajz síkjából, és valódi, megtapasztalható térbeli elemmé válik.

A kiállítás a K épület 3. emeletén, a Rajzi és Formaismereti Tanszék K3.22 termében látogatható hétfőnként 9 és 14 óra között, illetve előzetes egyeztetés alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.