Szubjektív gyanú, kemény következmények: egyre több fiatalt igazoltatnak a rendőrök az utcán

Az új, szigorított drogtörvény hatályba lépése óta látványosan megszaporodtak a fiatalokat érintő utcai rendőri igazoltatások Budapesten. A jogvédők szerint sok esetben nehezen megfogható a „gyanús viselkedés” fogalma, miközben egy ártatlannak tűnő ellenőrzés is komoly büntetőeljárásba és jelentős anyagi terhekbe torkollhat.

Advent utolsó vasárnapján, késő este a Blaha Lujza téren két huszonéves fiatalt motoztak meg a rendőrök. A fiúk csak beszélgettek és dohányoztak, mégis kipakoltatták velük a zsebeiket, alaposan átvizsgálták őket. Nem találtak náluk semmit, az ellenőrzés után elmehettek.

A hvg360 cikkéből kiderült, hogy az eset korántsem egyedi. December elején a Pest megyei rendőrség egy videóban számolt be arról, hogy négy fiatalt állítottak elő kábítószer-fogyasztás gyanúja miatt, miután „feltűnően idegesen viselkedtek”, és a rendőrök láttán elindultak az ellenkező irányba. Néhány nappal később a Széll Kálmán tér közelében is fél tucat fiatalt állítottak falhoz egy ellenőrzés idejére.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője, Kardos Tamás szerint a júniusi törvénymódosítás óta jelentősen nőtt az ilyen intézkedések száma. Úgy véli, a gyanú megállapítása sokszor rendkívül szubjektív.

Elég szubjektív, mi számít gyanús viselkedésnek. Bármit jelenthet, ha egy egyenruhás azt mondja, hogy fiatalokat látott gyanúsan viselkedni

– fogalmazott.

Ha a

rendőrök kis mennyiségű kábítószert találnak valakinél

, az előállítás és a büntetőeljárás szinte automatikus. A laborvizsgálatok hónapokig is eltarthatnak, az elterelés lehetősége pedig szűkült: személyenként legfeljebb három alkalommal vehető igénybe, és csak akkor, ha az

érintett beismeri a bűncselekményt, valamint együttműködik a hatóságokkal.

Ez sokak számára kockázatos, hiszen a dílerek megnevezése akár személyes veszélyt is jelenthet.

A TASZ szerint különösen súlyos gondot okoznak a bűnügyi költségek, amelyeket az esetek többségében a fogyasztókkal fizettetnek ki. Ezek összege több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű is lehet. Kardos Tamás arra figyelmeztetett, hogy ez főként a szegényebb térségekben élőket sodorhatja még nehezebb helyzetbe.

„Rajtuk is be fogják hajtani ezeket a bűnügyi költségeket, azonban nem nagyon látom, ők hogyan tudnák ezt kifizetni” – mondta.

A lap megkereste a rendőséget is, ahonnan azt a választ kapták, hogy szélesebb jogalap áll rendelkezésükre a tudatmódosító szerek által befolyásolt személyekkel szembeni intézkedésekhez. Konkrét statisztikákat ugyanakkor nem közöltek arról, hogyan változott az igazoltatások száma a szigorítás óta. A járőrútvonalakat saját elmondásuk szerint bűnügyi tapasztalatok alapján alakítják ki, és hangsúlyozzák: aki sérelmezi az intézkedést, harminc napon belül panaszt tehet.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy szeptembertől a rendőrség vette át az iskolai drogprevenciót, ám a szakemberek szerint az új program nem képes hatékonyan elérni azokat a fiatalokat, akik valóban veszélyeztetettek.

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.