Szubjektív gyanú, kemény következmények: egyre több fiatalt igazoltatnak a rendőrök az utcán

Az új, szigorított drogtörvény hatályba lépése óta látványosan megszaporodtak a fiatalokat érintő utcai rendőri igazoltatások Budapesten. A jogvédők szerint sok esetben nehezen megfogható a „gyanús viselkedés” fogalma, miközben egy ártatlannak tűnő ellenőrzés is komoly büntetőeljárásba és jelentős anyagi terhekbe torkollhat.

Advent utolsó vasárnapján, késő este a Blaha Lujza téren két huszonéves fiatalt motoztak meg a rendőrök. A fiúk csak beszélgettek és dohányoztak, mégis kipakoltatták velük a zsebeiket, alaposan átvizsgálták őket. Nem találtak náluk semmit, az ellenőrzés után elmehettek.

A hvg360 cikkéből kiderült, hogy az eset korántsem egyedi. December elején a Pest megyei rendőrség egy videóban számolt be arról, hogy négy fiatalt állítottak elő kábítószer-fogyasztás gyanúja miatt, miután „feltűnően idegesen viselkedtek”, és a rendőrök láttán elindultak az ellenkező irányba. Néhány nappal később a Széll Kálmán tér közelében is fél tucat fiatalt állítottak falhoz egy ellenőrzés idejére.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője, Kardos Tamás szerint a júniusi törvénymódosítás óta jelentősen nőtt az ilyen intézkedések száma. Úgy véli, a gyanú megállapítása sokszor rendkívül szubjektív.

Elég szubjektív, mi számít gyanús viselkedésnek. Bármit jelenthet, ha egy egyenruhás azt mondja, hogy fiatalokat látott gyanúsan viselkedni

– fogalmazott.

Ha a

rendőrök kis mennyiségű kábítószert találnak valakinél

, az előállítás és a büntetőeljárás szinte automatikus. A laborvizsgálatok hónapokig is eltarthatnak, az elterelés lehetősége pedig szűkült: személyenként legfeljebb három alkalommal vehető igénybe, és csak akkor, ha az

érintett beismeri a bűncselekményt, valamint együttműködik a hatóságokkal.

Ez sokak számára kockázatos, hiszen a dílerek megnevezése akár személyes veszélyt is jelenthet.

A TASZ szerint különösen súlyos gondot okoznak a bűnügyi költségek, amelyeket az esetek többségében a fogyasztókkal fizettetnek ki. Ezek összege több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű is lehet. Kardos Tamás arra figyelmeztetett, hogy ez főként a szegényebb térségekben élőket sodorhatja még nehezebb helyzetbe.

„Rajtuk is be fogják hajtani ezeket a bűnügyi költségeket, azonban nem nagyon látom, ők hogyan tudnák ezt kifizetni” – mondta.

A lap megkereste a rendőséget is, ahonnan azt a választ kapták, hogy szélesebb jogalap áll rendelkezésükre a tudatmódosító szerek által befolyásolt személyekkel szembeni intézkedésekhez. Konkrét statisztikákat ugyanakkor nem közöltek arról, hogyan változott az igazoltatások száma a szigorítás óta. A járőrútvonalakat saját elmondásuk szerint bűnügyi tapasztalatok alapján alakítják ki, és hangsúlyozzák: aki sérelmezi az intézkedést, harminc napon belül panaszt tehet.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy szeptembertől a rendőrség vette át az iskolai drogprevenciót, ám a szakemberek szerint az új program nem képes hatékonyan elérni azokat a fiatalokat, akik valóban veszélyeztetettek.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.