Advent utolsó vasárnapján, késő este a Blaha Lujza téren két huszonéves fiatalt motoztak meg a rendőrök. A fiúk csak beszélgettek és dohányoztak, mégis kipakoltatták velük a zsebeiket, alaposan átvizsgálták őket. Nem találtak náluk semmit, az ellenőrzés után elmehettek.
A hvg360 cikkéből kiderült, hogy az eset korántsem egyedi. December elején a Pest megyei rendőrség egy videóban számolt be arról, hogy négy fiatalt állítottak elő kábítószer-fogyasztás gyanúja miatt, miután „feltűnően idegesen viselkedtek”, és a rendőrök láttán elindultak az ellenkező irányba. Néhány nappal később a Széll Kálmán tér közelében is fél tucat fiatalt állítottak falhoz egy ellenőrzés idejére.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogjogi szakértője, Kardos Tamás szerint a júniusi törvénymódosítás óta jelentősen nőtt az ilyen intézkedések száma. Úgy véli, a gyanú megállapítása sokszor rendkívül szubjektív.
Elég szubjektív, mi számít gyanús viselkedésnek. Bármit jelenthet, ha egy egyenruhás azt mondja, hogy fiatalokat látott gyanúsan viselkedni
– fogalmazott.
Ha a
rendőrök kis mennyiségű kábítószert találnak valakinél, az előállítás és a büntetőeljárás szinte automatikus. A laborvizsgálatok hónapokig is eltarthatnak, az elterelés lehetősége pedig szűkült: személyenként legfeljebb három alkalommal vehető igénybe, és csak akkor, ha az
érintett beismeri a bűncselekményt, valamint együttműködik a hatóságokkal. Ez sokak számára kockázatos, hiszen a dílerek megnevezése akár személyes veszélyt is jelenthet.
A TASZ szerint különösen súlyos gondot okoznak a bűnügyi költségek, amelyeket az esetek többségében a fogyasztókkal fizettetnek ki. Ezek összege több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű is lehet. Kardos Tamás arra figyelmeztetett, hogy ez főként a szegényebb térségekben élőket sodorhatja még nehezebb helyzetbe.
„Rajtuk is be fogják hajtani ezeket a bűnügyi költségeket, azonban nem nagyon látom, ők hogyan tudnák ezt kifizetni” – mondta.
A lap megkereste a rendőséget is, ahonnan azt a választ kapták, hogy szélesebb jogalap áll rendelkezésükre a tudatmódosító szerek által befolyásolt személyekkel szembeni intézkedésekhez. Konkrét statisztikákat ugyanakkor nem közöltek arról, hogyan változott az igazoltatások száma a szigorítás óta. A járőrútvonalakat saját elmondásuk szerint bűnügyi tapasztalatok alapján alakítják ki, és hangsúlyozzák: aki sérelmezi az intézkedést, harminc napon belül panaszt tehet.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy szeptembertől a rendőrség vette át az iskolai drogprevenciót, ám a szakemberek szerint az új program nem képes hatékonyan elérni azokat a fiatalokat, akik valóban veszélyeztetettek.
