A Monopolyt több mint száz éve játsszák világszerte, mégis kevés társasjáték vált ki ennyi érzelmet. Hogyan született, mitől lett világsiker, és miért hoz felszínre ennyi feszültséget?
Hogyan lett a világ legismertebb társasa?
A Monopoly története jóval korábban kezdődött, mint ahogy a legtöbben gondolnák. A játék alapját 1903-ban Elizabeth „Lizzie” Magie alkotta meg The Landlord’s Game néven. Eredeti célja nem a szórakoztatás volt, hanem az oktatás: a játék a monopolizmus működését és társadalmi következményeit kívánta bemutatni, különösen a vagyonfelhalmozás és a földtulajdon koncentrációjának problémáit.
Érdekesség, hogy a játék kezdetben kétféle szabályrendszerrel létezett: egy együttműködésre épülő, „igazságosabb” változattal, valamint egy monopolista verzióval, ahol a cél a többiek anyagi ellehetetlenítése volt. Ironikus módon épp ez utóbbi vált népszerűvé.
A játék különböző, kézzel készített verziókban terjedt az Egyesült Államokban, mígnem Charles B. Darrow egy ilyen változatot továbbfejlesztett, és az 1930-as években értékesítette egy játékkiadónak. A Monopoly hivatalos formában így jelent meg, a játéktér pedig Atlantic City utcáit mintázta, ahol az egyes telkek a gazdagság és presztízs szimbólumaivá váltak.
Miért lett ennyire népszerű?
A Monopoly sikerének egyik kulcsa a történelmi időzítés volt. A játék a gazdasági világválság idején vált igazán elterjedtté, amikor az emberek mindennapjait a pénzügyi bizonytalanság és a túlélés kérdései határozták meg. A játékban megjelenő gazdagodás és bukás sokak számára ismerős, mégis biztonságos, játékos formában megélhető élményt nyújtott.
Vajon miért erősebbek a scrabble-versenyeken a férfiak?
Emellett a Monopoly rendkívül könnyen tanulható, szabályai egyszerűek, mégis komplex gazdasági helyzeteket modellez. A pénzkezelés, a kockázatvállalás, az alkudozás és a szerencse mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék újra és újra izgalmassá váljon.
A generációkon átívelő jelenléte szintén fontos tényező: sok családban a Monopoly a gyerekkor meghatározó élménye, amit felnőttként is továbbadnak. A nosztalgia, az ismerősség és a „klasszikus” státusz erősen hozzájárul ahhoz, hogy a játék évtizedek óta megkerülhetetlen.
Érdekes tények a Monopoly-ról
A Monopoly azért vált ki ennyi feszültséget, mert a játék működése nagyon gyorsan szélsőséges helyzeteket teremt a játékosok között. Míg egyesek egyre több pénzhez és ingatlanhoz jutnak, mások fokozatosan elveszítik a mozgásterüket, és egy pont után már alig tudnak érdemben beleszólni a játék alakulásába. Ez könnyen frusztrációhoz vezet, különösen akkor, ha a játék még hosszú ideig folytatódik annak ellenére, hogy a végeredmény már szinte borítékolható. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a siker gyakran nem tudatos döntések, hanem a kockadobás eredménye, amit sokan igazságtalannak élnek meg.
Társasjátékkal küzdenének a diákok lemorzsolódása ellen az ELTE oktatói
A Monopoly emellett olyan hétköznapi, mégis érzékeny témákat hoz játékba, mint a pénzhez való viszony, a versengés vagy a veszteség kezelése. Egy családi vagy baráti közegben ezek a helyzetek könnyen személyessé válhatnak, hiszen a játék közben mindenki máshogyan reagál a kudarcra vagy a győzelemre. A Monopoly így nemcsak egy társasjáték, hanem egyfajta „tükör” is: megmutatja, ki mennyire tud veszíteni, alkalmazkodni vagy éppen együttműködni másokkal – és ez nem mindig megy konfliktusok nélkül.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
