Középiskolások ingyenes jogosítványa: 36 szolnoki diák ment át eddig katonai oktatónál a forgalmi vizsgán

Volt olyan diák Szolnokon, akinek a kötelező 29 gyakorlati óra után, amit honvédségi oktatónál teljesített, még 26 órát kellett vennie egy "hagyományos" autósiskolában, és csak ezután sikerült neki a forgalmi vizsga.

A Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet gyakorlatioktató-képzését eddig 21 hivatásos katona végezte el, de jelenleg nem képeznek olyan katonákat, akik belépnének az ingyenes jogosítványszerző programba - írja a Telex.

A Magyar Honvédség 30 oktatóautót állított szolgálatba, és még 2024-ben 13 szolnoki középiskolával kötött megállapodást, így ezeknek az iskoláknak a tanulói a sikeres elméleti vizsga után katonai oktatóktól tanulhatnak vezetni, bár a gyakorlati képzések csak idén február közepén indultak el.

Fontos tudni, hogy az állami program a kötelező 29 gyakorlati óra teljes költségét fedezi, amely során legalább 580 kilométert kell levezetni, és a résztvevők egy alkalommal ingyen tehetnek forgalmi vizsgát.

Magyar Honvédség tájékoztatása szerint a 2024–2025-ös tanévben 247 diák kezdte meg a felkészülést a forgalmi vizsgára az ingyenes vezetési képzésben, közülük jelenleg 75-en gyakorolnak katonai oktatókkal, és eddig összesen 36 középiskolásnak sikerült levizsgáznia.

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont adatai alapján az idei második és harmadik negyedévben a szolnoki helikopterdandárnál tartott gyakorlatok után a vizsgák nagyjából ötöde volt sikeres, ami jóval elmarad az országos, több mint 44 százalékos átlagtól. A gyenge eredmények arra utalnak, hogy a magas pótóraszám problémája ebben a programban is jelen van.

A Telexnek nyilatkozó Barabás László, aki öt évtizede autósoktató Szolnokon, arról számolt be, hogy a városban érzékelhetően visszaesett a fizetős tanfolyamokra jelentkezők száma az ingyenes program indulása óta. Bár az ő saját vállalkozásában ez kevésbé látványos, más szolnoki autósiskolák komoly veszteségeket szenvednek el az állami beavatkozás miatt.

Barabás példaként említette, hogy volt olyan tanulója, aki a sikeres vizsgához 26 pótórát vett, miután korábban 29 órát vezetett le honvédségi oktató mellett.

Barabás László szerint a szolnoki autósiskolákat nehéz helyzetbe hozta, hogy éppen a városban indult el az ingyenes vezetési gyakorlat, és úgy véli, hogy a kötelező óraszám önmagában sem elegendő a sikeres vizsgához. Bár előfordul, hogy valaki 29 óra után átmegy, ehhez kiemelkedő képességek és korábbi vezetési tapasztalat szükségesek, a legtöbb esetben pedig jóval nagyobb esély van a sikertelen vizsgára.

A nem Szolnokon élő középiskolásoknak a KRESZ-és az elsősegély-tanfolyam ingyenes, a gyakorlati órákat hagyományos autósiskoláknál kell teljesíteniük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.