A honvédség biztosítja a szolnoki végzősöknek a jogosítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzést

Az ingyenes oktatás mellett a program keretein belül a diákok megismerkedhetnek a honvédelem értékeivel és szerepével is.

  • Eduline/MTI

22 jól képzett gépjárművezető-szakoktatóval és 30 Suzuki Vitara típusú személygépkocsival várja a Magyar Honvédség a sikeres KRESZ-vizsgával rendelkező tanulókat.

A végzős középiskolások ingyenes B-kategóriás gépjárművezető-képzése érdekében szerdán együttműködési megállapodás jött létre a Magyar Honvédség és négy fenntartóhoz tartozó tizenhárom helyi középfokú oktatási intézmény között Szolnokon, írta meg az MTI. Ezzel az új lehetőséggel szeretnék biztosítani a diákoknak az ingyenes KRESZ mellett a gyakorlati oktatást is.

A készölő pilot jellegű programról Hraska Gábor ezredes, a szolnoki székhelyű Krause Lajos 3. Területvédelmi Ezred parancsnoka, beszélt bővebben. Elmondta, hogy ez a kezdeményezés nem csupán a közlekedésbiztonságot szolgálja, hanem hozzájárul a diákok felelősségtudatának és önállóságának erősítéséhez is majd hozzátette, hogy a program lehetőséget ad a fiataloknak arra is, hogy megismerkedjenek a honvédelem értékeivel és szerepével.

A végzős diákok órarendjével összhangban, iskolai időn kívül, 14 óra után tartják a gyakorlati oktatásokat. Sikertelen vizsga esetén lehetőséget adnak a pótvizsgára felkészülésre is.

A Szolnoki Szakképzési Centrum kancellárja, Hicsó György hozzátette, hogy eddig több mint háromszáz diák jelentkezett az együttműködésben érintett középiskolákból. Közülük több mint kétszázan megkezdték az elméleti oktatást az online felületen keresztül és többen már be is fejezték. Jelenleg az elméleti vizsgára várnak, ami után - kizárólag tanítási időn kívül - megkezdhetik a gyakorlati képzést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.