„Nagyon ki vagyunk akadva” – eltűnhetnek a diplomások a szociális szférából a szakszervezetek szerint

Az oktatásba és az egészségügybe mehetnek át a szociális szférában dolgozó diplomások.

A Szociális Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány részletesen ismertette a 15 százalékos béremelési csomagot, amely szociális ágazati összevont pótlékemelés formájában valósulna meg. A szakszervezetek szerint azonban a javaslat megtévesztő: mivel a minimálbér jövőre várhatóan 11 százalékkal nő, a pótlékemelés gyakorlatilag csak a kötelező béremelkedéshez igazodik, nem pedig valódi, differenciált bérrendezést ad - írja a Népszava.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke úgy fogalmazott, „nagyon ki vagyunk akadva”, mivel a diplomaták bére ismét alig nő majd. Szerinte a kormány ezzel saját maga idéz elő munkaerőpiaci elszívó hatást: a szociális terület képzett, diplomás munkavállalói a jobban fizetett egészségügybe vagy az oktatásba mennek át.

A szakma évek óta jelzi, hogy a bértábla nemcsak elavult, de nincs is a diplomások szintjéhez igazítva. Míg a bértábla legalján lévők 2022 óta 60 százalékos emelkedést tapasztaltak, addig egy negyven éve pályán lévő diplomás kolléga mindössze 31 százalékkal keres többet, vagyis a béraránytalanság drámaian nőtt.

A szakszervezetek szerint a kormány ismét egyeztetés nélkül döntött, és a most bejelentett csomag csak tovább fokozza a már amúgy is kritikus munkaerőhiányt. Boros jelezte: újabb akciókra készülnek, hogy felhívják a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára.

Legutóbb a levéltárosok demonstráltak az alacsony bérek miatt. Ezzel is jelezték az elégedetlenségüket a kormányzat által ígért 15 százalékos béremeléssel, amely szerintük még a 2022-es bérkorrekció óta felhalmozódott inflációt sem kompenzálja

Azt pedig az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.

Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.