Magyar származású brit író nyerte az idei Booker-díjat

A magyar származású brit író, David Szalay kapta idén a Booker-díjat, a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A zsűri szerint a Flesh című, sötét, mégis lenyűgöző regénye „olyan könyv, amilyet még sosem olvastak korábban."

Szalay hatodik regénye, a Flesh egy István nevű férfi életét követi nyomon kamaszkorától középkoráig. A történet Magyarországon indul egy sokkoló jelenettel, majd a főhős katonai évein át Londonig jut, ahol az elit világában próbál boldogulni. A minimalista stílusban írt könyv olyan témákat boncolgat, mint férfiasság, osztálykülönbség, migráció, trauma, szexualitás és hatalom.

„Olyan könyv, amilyet még nem olvastunk”

A Guardian beszámolója alapján a díjat átadó ceremónián Roddy Doyle, az ír zsűrielnök úgy fogalmazott: „Ez sok szempontból sötét könyv, de öröm olvasni.” A zsűriben többek között Sarah Jessica Parker és az író Ayọ̀bámi Adébáyọ̀ is helyet kapott, és döntésük egyhangú volt.

Doyle szerint Szalay regénye "egy olyan munkásosztálybeli férfit állít a középpontba, aki ritkán kap irodalmi figyelmet” – és arra ösztönzi az olvasót, hogy „nézzen a férfiarc mögé”.

 

A kudarc árnyékából született könyv

Szalay elárulta Guardiannek, hogy a Flesh egy négy éven át írt, végül félbehagyott regény kudarca után született: „A Flesh a kudarc árnyékában fogant. Azt akartam megmutatni, hogy a létezésünk először testi tapasztalat – és minden más ebből következik.”

A könyv egyébként a Penguin kiadó Jonathan Cape imprintjénél jelent meg – ez már a kiadó tizedik Booker-díjas műve.

Új erőre kapott a könyvek betiltása az amerikai iskolákban

Ki is az a David Szalay?

A Montrealban született író édesapja magyar, édesanyától kanadai. Londonban nőtt fel, élt Libanonban és Nagy-Britanniában, jelenleg Bécsben lakik. Az Oxfordon végzett Szalay korábban reklámértékesítőként dolgozott, ebből az élményből született első regénye, a London and the South-East. Azóta több sikeres könyvet írt, köztük a Turbulence és All That Man Is című műveket – utóbbi már 2016-ban is a Booker-díj döntősei között szerepelt.

Mi az a Booker-díj?

A Booker Prize a világ egyik legrangosabb irodalmi díja, amelyet évente ítélnek oda a legjobb angol nyelvű, az Egyesült Királyságban megjelent regény szerzőjének. Az 1969-ben alapított díj nemcsak szakmai elismerést, hanem 50 000 font pénzjutalmat is jelent. A korábbi győztesek között olyan írók szerepelnek, mint Margaret Atwood, Salman Rushdie, Hilary Mantel vagy Kazuo Ishiguro.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.