Petíciót indítottak a szinte éhbérért dolgozó pécsi könyvtárosok

A pécsi könyvtárosok bruttó átlagkeresete alig több mint fele az országos bruttó átlagkeresetnek, ráadásul elmarad az országos könyvtári fizetésektől is. A dolgozók szerint ez tarthatatlan, ezért hétfőn szolidaritási akciót tartottak, és petícióban követelnek érdemi változásokat a polgármestertől és a kulturális minisztertől.

A pécsi könyvtárosok szeptember végén nyílt levélben figyelmeztettek a könyvtár tarthatatlan pénzügyi helyzetére, amely az alulfinanszírozottság, az elvándorlás és a létszámstop következménye - írja a 444. Rámutattak arra is, hogy szégyenletesen alacsony fizetésért dolgoznak: a bruttó átlagbér mindössze 379 693 forint, ami az országos átlag alig több mint fele, és még az országos könyvtári keresetekhez képest is több mint 20 százalékos elmaradásban van.

A városvezetés együttérzéséről biztosította őket, ám egyben kijelentette, hogy béremelésre nincs forrás, valódi javulást tehát nem tudnak ígérni. A könyvtárosok erre hétfőn szolidaritási akcióval válaszoltak.

 

Állj mellénk! - Szolidaritási akció a könyvtárakért, könyvtárasokért

Posted by Csorba Győző Könyvtár - Pécs on Monday, October 27, 2025

A petíciójukban szakmai életpályát és kiszámíthatóságot kérnek

A dolgozók hangsúlyozzák, hogy a könyvtár a tudás, a kultúra és a közösség tere minden korosztály számára, ezért a társadalom jövőjét építik. Követeléseiket Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszternek, Vincze Máté Gábor, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárnak és Péterffy Attila polgármesternek címezték:
  • Tárgyalások megindítása az állam, a fenntartó, a szakszervezetek és szakmai szervezetek bevonásával.
  • Közgyűjteményi életpályamodell kialakítása és bevezetése.
  • Külön jogállási törvény a könyvtári, múzeumi és levéltári dolgozók számára, amely rögzíti az előmeneteli sávokat, a munkakörülményeket és a szakmai megbecsülés alapjait.
  • Többéves, kiszámítható bérrendezési program, amely biztosítja, hogy a bérek legalább a költségvetési szféra átlagának 80 százalékát elérjék.
  • Országos finanszírozási garancia, hogy a közgyűjtemények fenntartása ne csak az önkormányzatokra háruljon.
  • A pécsi önkormányzat határozott kiállása a könyvtárosok mellett, pártpolitikai játszmák nélkül.
Csorba Győző Könyvtár
Egyre szélesebb összefogás

A pécsi megmozdulás máshol is támogatásra talált: a szegedi könyvtárosok november 13-án tartanak hasonló akciót, mert szerintük is válságos a helyzetük.

A tiltakozók abban bíznak, hogy az országos szakmai összefogás végre látható változást kényszerít ki, és a könyvtári munka nem marad többé láthatatlan és méltatlanul alulfizetett háttérszolgáltatás.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.