Halloween: így lett az ősi pogány ünnepből a csokigyűjtés éjszakája

A tökfaragás, a „csokit vagy csalunk” és a boszorkányjelmezek ma már világszerte a Halloween elengedhetetlen részei. Kevesen tudják azonban, hogy e színes, vidám, mégis baljós ünnep eredete nem Amerikából, hanem az ősi kelta hagyományokból ered. A több mint kétezer éves Samhain-ünnep máig ott kísért a jelmezekben, a gyertyák fényében és a fekete macskák titokzatos pillantásában.

A Halloween kelta gyökerei

A hagyomány egészen az ősi kelta Samhain-ünnepig nyúlik vissza, több mint 2000 évvel korábbra. Ez egy pogány vallási ünnep volt, amelyet a nyári aratás lezárásaként tartottak. A kelták úgy hitték, hogy Samhain (ejtsd: szo-uin) az az időszak az évben, amikor az élők világa és a szellemek birodalma közötti határ elvékonyodik, így az elhunytak szellemei könnyebben visszatérhetnek. A családok őseit tisztelték és „hazavárták”. Az emberek jelmezeket és maszkokat viseltek, hogy elriasszák az ártó szellemeket. Emellett óriási máglyákat gyújtottak és jóslatokat mondtak.

Nem ünneplünk egyformán – így emlékezünk elhunyt szeretteinkre a nagyvilágban

A római hódítások és a kereszténység terjedése során a pogány hagyományok fokozatosan összeolvadtak az egyházi ünnepekkel. A nyolcadik században III. Gergely pápa november 1-jét a szentek tiszteletének napjává nyilvánította. Így a keresztény Mindenszentek napja (All Saints’ Day) és Halottak napja (All Souls’ Day), más néven All Hallows, átvette a helyét az ősi ünnepnek. Az előestéjét pedig All Hallows Eve-nek nevezték - ebből alakult ki a szó ma ismert formája, a Halloween.

A 19. században, különösen az 1840-es éhínség idején, az ír emigránsok nagy számban érkeztek Amerikába. Magukkal vitték halloweeni hagyományaikat, ahol ma az év egyik legnagyobb ünnepévé vált.

A halloween hagyományai

Csokit vagy csalunk

A Csokit vagy csalunk (Trick or Treat) szokása a középkori Angliában kezdődött. Akkoriban az emberek házról házra jártak, és imát vagy dalt ajánlottak fel ételért cserébe. Ezt akkor Soulingnek nevezték, és Mindenszentek napján tartották, amikor a keresztények elhunyt szeretteikért imádkoztak. A viktoriánus kor idején az adományként kapott étel gyakran egy „soul cake” nevű sütemény volt. Csak a modern időkben alakult ez a hagyomány édességgé és csokoládévá.

Shutterstock

Egy másik elmélet szerint Samhain idején a kelták ételt hagytak a házaik előtt, hogy kiengeszteljék az éjszaka vándorló szellemeket. Idővel az emberek ezeknek a szellemeknek öltözve jártak házról házra, és élelemért vagy italért cserébe szerepet játszottak, így született meg a későbbi „csokit vagy csalunk” hagyomány előzménye.

A 20. század közepéig a gyerekeknek adott „jutalmak” nem feltétlenül cukorkák voltak - gyümölcs, dió, aprópénz vagy játék is ugyanolyan gyakran előfordult. Az 1950-es években vált igazán népszerűvé a Trick-or-Treat, ami cégvezéreket inspirált arra, hogy kis, egyenként csomagolt cukorkákat kínáljanak.

Töklámpás

A tökfaragás már amerikai eredetű. A szokást a 19. században az ír bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba. Otthon korábban tarlórépába faragtak arcokat, de mivel Amerikában a tök könnyebben termett, a hagyomány lassan átalakult, így született meg a tökfejes lámpás, amit ma is ismerünk. A zöldségbe rémisztő arcokat vájtak, hogy elűzzék „Jack”, a mitikus szellem lelkét.

A szokás egy Stingy Jack („Fukar Jack”) nevű férfiról szóló népmondán alapul. A legenda szerint Jack többször is rászedte az Ördögöt, és csak azzal a feltétellel engedte el, hogy az Ördög soha ne vihesse őt a pokolba. Amikor Jack meghalt, kiderült, hogy a mennyország sem fogadja be, így örök bolyongásra ítéltetett a földön, kísértetként. Az Ördög – szavát tartva – nem vitte el Jack lelkét, de adott neki egy izzó parazsat, amit Jack egy kivájt tarlórépába tett, hogy azzal világítsa meg útját az örökkévalóságban.

Shutterstock

Fekete macskák, boszorkányok és színek

A fekete macskák balszerencséhez kötése a középkorban alakult ki, amikor a sötét szín az ördög jelképe lett. A boszorkányperek idején sok vádlott nőnek volt macskája, így az állatok a „boszorkány familiárisaként” kerültek a hiedelmek középpontjába. Azóta is a Halloween misztikus hangulatának nélkülözhetetlen szereplői.

A hagyományos fekete és narancssárga színek a kelta világképet tükrözik: a fekete a nyár elmúlását és a halált, míg a narancssárga az aratás idejét és az élet körforgását jelképezi – így együtt az átmenet, a fény és a sötétség szimbólumai.

Jelmezek és maszkok

A jelmezek viselése is a keltákig nyúlik vissza. A hátborzongató ruhákat és maszkokat azért hordták, hogy elijesszék a rossz szellemeket, amelyek az ünneplés árnyékában bujkálhattak. A modern halloween-jelmezek a 20. században váltak elterjedtté, amikor az amerikai gyerekek már nem félelemből, hanem játékból bújtak boszorkányok, vámpírok vagy szuperhősök bőrébe. Míg régen a maskarák a szellemek megtévesztését szolgálták, ma a közösségi élményt és az önkifejezést szimbolizálják.

Almahalászat – „Bobbing for Apples”

Az „almahalászat” (bobbing for apples), amelyben vízben úszó almákat kell elkapni, római eredetű. Pomona, a bőség és a gyümölcsök istennőjének ünnepén a fiatalok szerelmi jövendölésre használták. A római hódítások révén ez a szokás is keveredett a kelta Samhainnal, s így vált része később ahalloweennek

Fény a sötétben

A kelták hatalmas máglyákkal világították meg a Samhain éjszakáját, hogy utat mutassanak az elhunytak lelkének az alvilág felé. Ahogyan az idők változtak, a nagy közösségi tűzrakásokat fokozatosan gyertyák váltották fel, amelyek szelídebb, bensőségesebb módon őrzik tovább a fény és emlékezés szimbolikáját. Ma a gyertyagyújtás a Halloween egyik legmeghittebb hagyománya – a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett.

6+1 hangulatos őszi filmajánló minden korosztály számára

A Samhain szent helyei

Az Írországban található Boyne-völgy két híres dombja - Tlachtga és Tara - kapcsolódott a Samhainhoz. Tlachtga volt a Nagy Tűzfesztivál helyszíne, amely Samhain előestéjén kezdődött. Tara is kapcsolódott az ünnephez, de csak másodlagos szerepet töltött be Tlachtga mellett. A Tara-dombon található „Mound of the Hostages” (Az Áldozatok Halma) bejárati folyosója a napkelte irányába néz Samhain idején. Ez a halom 4 500–5 000 éves, ami arra utal, hogy Samhain-t már jóval a kelták Írországba érkezése előtt, kb. 2 500 évvel ezelőtt is ünnepelték.

A halloween tehát nem pusztán egy vidám, „cukorkás” ünnep, hanem évezredeken átívelő kulturális örökség. A Samhainból született modern szokások – a tökfaragástól a jelmezekig – ugyanazt az ősi gondolatot őrzik: az élet és halál, fény és sötétség határán állva emlékezünk, játszunk és tisztelünk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.