Jegy helyett dicséretet is kaphatnak a diákok

A szlovák parlament elfogadta Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter reformjavaslatait, amelyek jelentős változásokat hoznak a szlovákiai iskolások életében.

Az Új Szó összeszedte a legfontosabb változásokat, amelyek 2027-től lépnek életbe, és hosszú távon jelentősen alakíthatják a diákok mindennapjait, a pedagógusok munkáját, valamint az iskolarendszer egészét.

Kötelező matematikaérettségi

A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 2027 szeptemberétől minden diák számára kötelező lesz a matematikaérettségi. Kivételt képeznek a sportiskolák, konzervatóriumok, művészeti iskolák, illetve a szakmai gyakorlatra fókuszáló szakok. A reform célja növelni a diákok logikai készségeit és megfelelni a munkaerőpiac igényeinek.

Óvoda 3 éves kortól

2027-től minden négyéves, 2028-tól pedig minden hároméves gyermeknek kötelező óvodába járnia. A szülők választhatják a házi nevelést is, de ha a gyermek nem éri el a minisztérium által meghatározott fejlettségi szintet, 15 napon belül kötelező az óvodába íratás. A hároméveseknek legalább napi három órát kell az intézményben tölteniük, a fogyatékkal élő gyermekek esetében enyhébb szabályok érvényesek.

Jegyek helyett dicséret

A reform egyik újdonsága, hogy a 6–9. évfolyamos diákokat bizonyos tantárgyaknál szóbeli értékeléssel is minősíthetik. A magaviselet, egyes tantárgyak és a kombinált értékelési mód mellett a diákok akár dicséretet is kaphatnak a hagyományos jegy helyett.

Új pedagógus-kategória és minősítési rendszer

Létrejön a „pedagógusjelölt” kategória, amelybe azok kerülhetnek, akik elvégezték a hároméves tanári képzési programot. A minősítési rendszer is változik: az első minősítést már két év után el lehet végezni, a másodikat legkorábban három évvel később.

Új iskolatípusok és duális képzés

A szakközépiskolák átalakulásával új középiskolatípus jön létre, amely kiemelt szerepet kap a digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia oktatásában. Emellett ügynökségi rendszerű duális képzést vezetnek be, amely megkönnyíti a kis- és középvállalkozások részvételét.

Felsőoktatás és rugalmas tanulmányok

A felsőoktatási törvény módosításával a hallgatók kombinálhatják a képzési formákat, átvihetnek krediteket, és választhatnak zárógyakorlat vagy záródolgozat között. A tanárok hosszabb ideig, akár 70 éves korig is szerződhetnek, valamint fél év alkotói szabadságot kapnak hétévente.

Iskolakörzetek és közoktatási szolgáltatók

Az iskolai körzetek újragondolásával a „közoktatási szolgáltató” intézmények koordinálják a felvételt, előnyben részesítve a helyi lakosokat. Az inkluzív oktatás biztosítása és a szegregáció tilalma kötelező.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.