Csak minden 35. magyar olvas könyvet

Drámai mértékben visszaesett az olvasók aránya és az olvasásra fordított idő az elmúlt évtizedekben.

Míg a ’80-as évek végén egy átlagos magyar naponta 12 percet töltött olvasással, ma már mindössze három percet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb időmérleg-felméréséből, amelyet a G7 mutatott be.

Az olvasásra szánt idő és a könyvet olvasók aránya is drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A legfrissebb adatok alapján csak minden 35. magyar olvas mostanában könyvet.

Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta

A KSH szerint a magyarok közel 13 százaléka vett rendszeresen könyvet a kezébe, addig ma három százalék alatt van ez az arány.

A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség körében:

  • 2024-2025-ben a magyarok 2,8 százaléka olvas könyvet,
  • 2009-2010-ben ez az arány 7,7 százalék volt,
  • 1999-2000-ben 10 százalék,
  • 1968-1987-ben pedig 12,8 százalék.

Az olvasásra szánt idő Magyaroszágon pedig:

  • 2024-2025-ben 2 perc naponta,
  • 2009-2010-ben 7 per colt naponta,
  • 1999-2000-ben 9, és
  • 1968-1987-ben 12.

A statisztikákból az is kiderül, hogy a nők minden korosztályban többet olvasnak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával mindkét nemnél nő az olvasásra szánt idő.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna