Drámai mértékben visszaesett az olvasók aránya és az olvasásra fordított idő az elmúlt évtizedekben.
Míg a ’80-as évek végén egy átlagos magyar naponta 12 percet töltött olvasással, ma már mindössze három percet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb időmérleg-felméréséből, amelyet a G7 mutatott be.
Az olvasásra szánt idő és a könyvet olvasók aránya is drasztikusan lecsökkent az elmúlt években. A legfrissebb adatok alapján csak minden 35. magyar olvas mostanában könyvet.
Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta
A KSH szerint a magyarok közel 13 százaléka vett rendszeresen könyvet a kezébe, addig ma három százalék alatt van ez az arány.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves népesség körében:
Az olvasásra szánt idő Magyaroszágon pedig:
A statisztikákból az is kiderül, hogy a nők minden korosztályban többet olvasnak, mint a férfiak, és az életkor előrehaladtával mindkét nemnél nő az olvasásra szánt idő.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
