Weyer Balázs: "Ha megszűnne a Sziget, az olyan hatással lenne, mintha egy földrengés pusztítaná el a Budai várat"

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke szerint a Sziget nemcsak fesztivál, hanem Magyarország egyik legerősebb kulturális márkája. A fesztivál eltűnése nemcsak a zenei életet, hanem az ország imázsát is súlyosan érintené.

A Sziget több mint harminc éve az egyik legfontosabb európai fesztivál, és Weyer szerint mára a magyar kultúra egyik ikonikus exportcikke lett.

A Sziget sorsa Magyarország imidzsét is érinti. Ez a fesztivál ugyanis turisztikailag olyan, mint például a Budai vár – az egyik legerősebb kép, amely Budapesthez kapcsolódik a világban”

– mondta a Népszavának adott interjúban.

A zenei világban is előkelő helyet foglal el: a Primavera, a Roskilde vagy a Glastonbury mellett emlegetik, és sok európai zenekar számára presztízs fellépni a Szigeten. "Az európai előadók többségének ott van a bakancslistáján, hogy a Szigeten egyszer kell játszani, mert az jól mutat a zenekar történetében” – tette hozzá Weyer.

A Sziget eltűnése súlyos üzenet lenne

A fesztivál bizonytalan jövőjéről szóló hírek kapcsán Weyer Balázs elmondta, szerinte a megszűnése „elméleti lehetőség csupán”, de ha mégis bekövetkezne, az ország kulturális életére katasztrofális hatással lenne.

Ha megszűnne, az tényleg olyan hatással lenne, mintha egy földrengés pusztítaná el a várat. Nem is tudjuk felmérni, mit veszítenénk vele”

– fogalmazott.

A Music Hungary Szövetség elnöke szerint a fesztivál gazdasági súlyán messze túlmutat az a kulturális érték, amit képvisel, és az ország külföldi megítélésére is hatással van.„Azt jelentené, hogy valami itt nagyon nincs rendben: az, hogy egy ekkora és ennyire ismert dolog nem tud megmaradni a piacon.”

A járvány utáni időszakban a legtöbb európai fesztivál nehéz helyzetbe került

Weyer szerint ennek egyik oka, hogy a stadionkoncertek népszerűsége ugrásszerűen megnőtt: sok korábbi fesztivál-headliner inkább ezekre az eseményekre koncentrál, miközben a jegyárak is közelítik a fesztiválbérletekét.

Egy fesztivál azonban egészen mást nyújt. Itt az előadók csak egy része a teljes programnak, a látogatók jellemzően az összélményt veszik meg” – mondta.

A Sziget fantasztikus lehetőség a magyar előadóknak, hiszen ha nem is headlinerként, de helyet kapnak akár a nagyszínpadon is, és olyan nemzetközi előadók környezetében tudnak fellépni, ami sok országban nem adott.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.