Diagnózist állít, mozgást elemez, adatot ért – hogyan lehet az orvosok társa a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia néhány év alatt eljutott oda, hogy ne csak képeket generáljon vagy szöveget írjon, hanem valódi társává váljon az orvosoknak és terapeutáknak. Magyar kutatók és orvosok szerint az MI már szinte minden folyamatban ott van az egészségügyben — adatfeldolgozásban, diagnosztikában és rehabilitációban egyaránt.

Vajon valóban könnyíti a szakemberek életét, vagy egy újabb technológiai kihívást jelent, amire a magyar egészségügynek is fel kell készülnie?

Robotradiológusok könnyítik az orvosok terhét

A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján már évek óta kísérleteznek MI-alapú radiológiai rendszerekkel. „Ezek a robotradiológusok nem fáradnak el, mindig ugyanazt a teljesítményt hozzák – ez pedig egy 0–24 órás szolgálatban hatalmas előny” – mondta Prof. Dr. Maurovich-Horvat Pál, az egyetem klinika igazgatója a National Geographicnak.

A COVID-járvány idején a radiológiai osztályokra hatalmas terhelés zúdult: rengeteg röntgen- és CT-felvételt kellett kiértékelni rövid idő alatt. Ez gyorsította fel az MI-bevezetések ütemét, és azóta is több kórházban automatikus képelemző rendszerek segítik a diagnózist.

Az orvosok szerint az MI nem helyettesíti, hanem kiegészíti a szakmai munkát: előszűri a képeket, felismeri a gyanús elváltozásokat, és csökkenti az emberi hibák esélyét.

MI a gyógytornában és rehabilitációban

Nemcsak az orvosi diagnosztikában, hanem a gyógytornában is teret kap a technológia. A budakeszi Semmelweis Rehabilitációs Klinikán már most is MI-vel támogatott eszközöket használnak. „Ezek az eszközök hihetetlen sok mindent mérnek, amiből rengeteg adat keletkezik. Ha az MI ezekből kiválasztaná a legfontosabbakat, az már óriási segítség lenne” – mondta Prof. Dr. Fazekas Gábor, a klinika neurológus szakorvosa.

A gépek képesek mozgáselemzésre, erőmérésre, és akár arra is, hogy valós időben visszajelzést adjanak a beteg mozdulatairól. A gyógytornászok szerint a cél nem az, hogy a technológia kiváltsa az embert, hanem hogy okosabb, személyre szabottabb terápiát tegyen lehetővé.

A személyes jelenlétet sohasem fogja pótolni a gép

– hangsúlyozta Sándor Krisztina, a klinika gyógytornásza.

Több ezer diáknak lesz új tantárgy az órarendjében: mesterséges intelligencia kurzus indul

A hibás adatok téves diagnózishoz vezethetnek

Bár az MI hatalmas lehetőségeket kínál, a szakemberek óvatosságra intenek.

Tudnunk kell, milyen adatokra tanították azokat a neurális hálókat, és hogy van-e bennük torzítás vagy elfogultság

– mondta Maurovich-Horvat Pál.

Az orvosi MI-rendszerek ugyanis adatokon tanulnak, és ha ezek az adatok hiányosak vagy hibásak, az téves diagnózishoz is vezethet. Ezért az orvosok szerint emberi kontrollra és szakmai felelősségre mindig szükség lesz.

Emellett adatvédelmi és etikai kérdések is felmerülnek: kinek az adataiból tanul az MI, és ki viseli a felelősséget, ha hibázik?

A jövő orvostanhallgatói már MI-vel dolgoznak

A mesterséges intelligencia nemcsak a gyógyítás módját, hanem az orvosképzést is átalakítja. A Semmelweis Egyetemen és több hazai felsőoktatási intézményben már most beépítik az MI-t az oktatásba.

Az MI akár életmódbeli, akár orvosválasztást illető tanácsadásban is képes lesz közreműködni

– jósolja Maurovich-Horvat.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.