Novemberben kiderül, hány percet töltenek a diákok képernyő nélkül

Az Analóg November felhívás célja, hogy a tanulók újra felfedezzék a valódi élményeket – barátokkal, mozgással, képernyők nélkül.

Október 6-án a „Szabadulj ki az életre!” című konferencián kutatók, védőnők és oktatási szakemberek közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek képernyőidejének csökkentése a társadalom közös felelőssége.

A Szent István Intézet, a Kapcsolj ki! mozgalom és az Out! applikáció fejlesztőcsapata együttműködésében hamarosan elindul a „Analóg November” kampány, amely az online tér helyett az offline élményeket helyezi a középpontba.

„Az egészen kicsi gyerekek a szülő, különösen az anya tekintetéből és mimikájából tanulják meg a figyelem irányítását, az érzelemszabályozást és a kapcsolódást” – emelte ki Kepe Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Hozzátette: ehhez elengedhetetlen a rendszeres szemkontaktus és az egymásra figyelés – amit a képernyőhasználat gyakran meggátol a családtagok között.

A konferencián elhangzott, hogy már a három év alatti gyerekeknél is komoly idegrendszeri károsodást okozhat a digitális eszközök túl korai használata. Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint a mozgás, a szabad játék és a személyes tapasztalatok kulcsfontosságúak a fejlődésben – ezek hiányát pedig semmilyen fejlesztő applikáció nem pótolja.

A szakértők figyelmeztettek: a tinédzserek különösen veszélyeztetettek. A közösségi média világa torzíthatja az önképet, testképzavart, szorongást és függőségeket is kiválthat.

Új társadalmi normákra van szükség: csak együtt tudjuk elérni, hogy az online tér ne szívja el a gyerekeink életét

– fogalmazott Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője.

A november 3-án induló Analóg November egy hónapig tartó közösségi kihívás lesz, amelyben az iskolák és diákok az Out! applikáció segítségével mérhetik, mennyi időt töltöttek telefon nélkül. Az offline percek iskolánként összegződnek, és a legtöbb „valódi életidőt” gyűjtő intézmények értékes nyereményeket kapnak három kategóriában: kistelepülési, városi és fővárosi iskolák között.

Azzal, hogy életkoronként hány percet tölthet egy gyerek a képernyő előtt, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.