Beszélhetnének-e valaha a kutyák?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.

A frissen alakult bioakusztikai kutatócsoport, a BARKS Lab munkatársai a Biologia Futura szaklapban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, vajon a kutyák az emberi beszédhez vezető evolúciós út valamelyik állomásán járnak-e - számolt be róla az ELTE.

A kutatók szerint érdemes evolúcióbiológiai szempontból is megvizsgálni, mekkora előnyt jelentene a faj számára, ha a kutyák képesek lennének beszéd útján kommunikálni velünk. Elvileg, ha ez valóban jelentős előnyt hordozna, a képesség gyorsan elterjedhetne a populációban – a valóságban azonban mindeddig ez nem történt meg.

ELTE-kutatás: a kutyák nemcsak megtanulják a szavakat, hanem a mögöttük lévő jelentést is értik

A beszéd kialakulásához szükségesnek tartott számos elem már most is megfigyelhető a kutyákban. Ilyen például

  • a sok emberi jel értelmezése,
  • a szociális figyelem, vagy
  • a bizonyos hangképző szervi adottságok.

Ugyanakkor akadnak olyan feltételek is, amelyek meglétét még nem sikerült igazolni, mint például az emberi nyelv alapját képező nyelvtani szerkezetek megértését.

A kutatás bár elsőre viccesnek tűnhet, azonban komoly haszon is származhat belőle. Ugyanis, ha sikerül megérteni, hogy a kutyák kommunikációját hogyan befolyásolta a háziasítás és az emberrel való együttélés, pontosíthatjuk a saját nyelvünk evolúciójáról alkotott elméleteinket is.

A beszélő kutya koncepciója kapcsán azonban etikai kérdések is felmerülnek. A kutatók felhívják a figyelmet: „vajon szükséges és helyes-e a kutyákat emberi módon megszólaltatni, vagy inkább a meglévő, sajátos kommunikációjuk jobb megértésére kellene törekednünk.”

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.