Magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést.

Újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet Magyarország, 23 év után először kapta meg magyar író ezt a rangos kitüntetést.

A díjat az írónak „lenyűgöző és látnoki életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus borzalmak közepette is megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány nagy epikus írója, akinek munkássága Kafkán és Thomas Bernhardon átívelő vonulatba illeszkedik, s amelyet az abszurditás és a groteszk túlzás jellemez. Ugyanakkor művészetének más hangjai is vannak: figyelme hamar a Kelet felé fordul, ahol egy szemlélődőbb, finomabban hangolt kifejezésmódot alakít ki – írja Krasznahorkairól a Svéd Akadémia.

A Kossuth-díjas író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

A díjat a Svéd Akadémia bizottsága ítéli oda egy több lépcsőből álló, hosszú folyamat végén. Elsőként az irodalmi Nobel-bizottság négy-öt tagja több száz személyt – korábbi díjazottakat, neves kutatókat, tanárokat és más akadémiák tagjait – kér fel jelölésre. A beérkezett javaslatok listája kezdetben 15–20 névre szűkül, majd ebből öt marad a végső körben. Ezt az ötfős listát szeptemberben az Akadémia 18 tagja elé terjesztik, és a díjat végül az kapja, aki megszerzi a szavazatok legalább felét.

 

Nyitókép forrása: The Nobel Prize

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.