Magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László a második magyar író, aki megkapta a legrangosabb irodalmi elismerést.

Újabb Nobel-díjassal büszkélkedhet Magyarország, 23 év után először kapta meg magyar író ezt a rangos kitüntetést.

A díjat az írónak „lenyűgöző és látnoki életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus borzalmak közepette is megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány nagy epikus írója, akinek munkássága Kafkán és Thomas Bernhardon átívelő vonulatba illeszkedik, s amelyet az abszurditás és a groteszk túlzás jellemez. Ugyanakkor művészetének más hangjai is vannak: figyelme hamar a Kelet felé fordul, ahol egy szemlélődőbb, finomabban hangolt kifejezésmódot alakít ki – írja Krasznahorkairól a Svéd Akadémia.

A Kossuth-díjas író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

A díjat a Svéd Akadémia bizottsága ítéli oda egy több lépcsőből álló, hosszú folyamat végén. Elsőként az irodalmi Nobel-bizottság négy-öt tagja több száz személyt – korábbi díjazottakat, neves kutatókat, tanárokat és más akadémiák tagjait – kér fel jelölésre. A beérkezett javaslatok listája kezdetben 15–20 névre szűkül, majd ebből öt marad a végső körben. Ezt az ötfős listát szeptemberben az Akadémia 18 tagja elé terjesztik, és a díjat végül az kapja, aki megszerzi a szavazatok legalább felét.

 

Nyitókép forrása: The Nobel Prize

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.