Megválasztottátok Budapest legszebb egyetemi könyvtárát

Mi megkérdeztük, ti megszavaztátok és most eredményt hirdetünk.

  • Eduline

Budapest tele van gyönyörű, különleges hangulatú egyetemi könyvtárakkal. Ezek az intézmények nemcsak a hallgatók tanulásának színterei, hanem kulturális, történeti és építészeti értéket is képviselnek. Van, ahol a régi polcok és díszes termek idézik fel a múltat, máshol a modern, letisztult terek inspirálnak a tanulásra.

Mivel mindegyik könyvtár másért különleges, nehéz lett volna objektív rangsort felállítani. Ezért úgy döntöttünk, hogy a választást az olvasókra bízzuk: korábbi cikkünkben bemutattuk a főváros legszebb egyetemi könyvtárait, majd szavazást indítottunk arról, szerintetek melyik érdemelheti a „Budapest legszebb egyetemi könyvtára” címet.

A versenyben kilenc egyetem könyvtár indult:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
  • ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár
  • Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtára
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára
  • Óbudai Egyetem Thököly úti Egyetemi Könyvtár
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtár
  • A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtár
  • Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum

A szavazás során rengeteg voks érkezett, és a verseny különösen az első két helyezett között volt szoros. Végül azonban egy könyvtár kiemelkedett a mezőnyből, és magabiztosan megszerezte az első helyet.

A tudás templomai: lenyűgöző könyvtárak a világ minden tájáról

Az eredmények a következőképpen alakultak:

  1. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár - 54%
  2. BME - Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár * 26%
  3. Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár és Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum - holtversenyben, 6-6% szavazattal

A szavazók több mint fele az ELTE Egyetemi Könyvtárát találta a legszebbnek, így idén ez az intézmény vihette haza a megtisztelő címet. A második helyre a BME könyvtára került, míg a harmadik helyen a Corvinus és az Állatorvostudományi Egyetem osztozott.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.