Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Az OECD legfrissebb 2025-ös oktatási felméréséből kiderült, hogy a legtöbb OECD-országban a felnőttek jelentős része konkrétan funkcionális analfabéta. Az OECD felnőttkori készségek felmérése (PIAAC) alapján ez az 1. szintnek vagy annál alacsonyabb szintnek felel meg az 0–5-ös skálán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezek a felnőttek csupán rövid, kevés zavaró információt tartalmazó szövegeket képesek megérteni.
Magyarországon a 25–64 éves korosztály 33 százaléka rendelkezik 1. szintű vagy annál alacsonyabb írás-olvasási készségekkel, ami meghaladja az OECD 27 százalékos átlagát.
Azonban azt fontos kiemelni, hogy az iskolai végzettség és a készségek szorosan összefüggnek egymással, bár ennek az összefüggésnek az erőssége országonként eltér. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagosan 48 ponttal magasabb eredményt érnek el a felmérésben íráskészségből, mint azok, akik középfokú vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek. Ez a különbség jóval meghaladja az OECD-országok átlagos, 34 pontos eltérését.Érdemes megjegyezni, hogy az átlagos írástudási pontszámok 2012–2015 és 2023 között csökkentek. Az OECD-országok átlagában a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek pontszáma 9 ponttal lett alacsonyabb, míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében 19 pontos volt a csökkenés. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek átlagos pontszáma 10 ponttal (296-ról 285-re), míg a középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek pontszáma 24 ponttal (219-ről 195-re) esett vissza.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
