Olyan, mint egy sci-fi filmben – a BME kutatói új generációs kijelzőt fejlesztettek az autók szélvédőjére

Miközben a sofőr a számára fontos információkat láthatja maga előtt a szélvédőn, addig az anyósülésen akár filmet is nézhetnek majd az üvegen.

Egy, a nemzetközi autóiparban is újdonságnak számító fejlesztés kiemelt szakasza zárult le a BME-n – jelentette be az intézmény.

Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése

A BME kutatói elkészítettek egy új széles látószögű, szélvédőn megjelenített kijelző szimulációs rendszert, amely fajlagosan olcsóbb a már létezőknél, ezért már több iparági szereplő érdeklődését is felkeltette.

Az új fejlesztésnek köszönhetően a legkülönfélébb vezetési információk fognak majd megjelenni a szélvédőn. Ez jelentősen növelheti a közlekedésbiztonságot, mivel a jármű vezetőjének egy pillanatra sem kell majd levennie a tekintetét az útról.

 

Head-up display, HUD - szimulációs rendszer
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koppa Pál, a BME Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára elmagyarázta, hogy a jelenleg is használt kijelzőknek az a nagy hátránya, hogy „különféle optikai hibákkal működnek és szűk látószögűek, így nem alkalmasak kiterjesztett valóság alkalmazására.”

Az új technológia érdekessége, hogy

  • megszünteti a szélvédő két határterületén fellépő szellemképet,
  • hatékonyan kiszűri a környezeti fények visszaverődését,
  • szemkövető rendszerével a kiterjesztett valóságot pontosan a járművezető nézőpontjához igazítja és
  • külső rendszerek által nyújtott adatokat is képes lesz megjeleníteni.

„A fejlesztés már az önvezető autók korszakára is készül, amikor a szélvédő elsődlegesen szórakoztató funkciót fog betölteni. Ám addig is alkalmas lehet arra, hogy miközben a vezető számára csak a vezetéstámogató információk jelennek meg a felületen, az utas például filmet néz rajta” - tette hozzá Koppa Pál.

A látványos prototípus várhatóan két éven belül már el is elkészülhet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.