Tragédia a vasúti átjáróban: hét diák, akik felszálltak a buszra, de már nem értek haza az iskolából
Egy nem működő fénysorompó és a buszsofőr rossz döntése miatt 16-an haltak meg 43 évvel ezelőtt a szárazréti buszbalesetben Székesfehérváron. Az áldozatok között volt hét diák is, akik éppen az iskolából tartottak hazafelé.
1982. szeptember 9-e egy átlagos délutánnak indult Székesfehérváron. A 37-es buszra a Palotai úton és a szárazréti iskolánál szálltak fel az iskolások, akik az órák után éppen hazafelé tartottak. Aznap azonban a Farkasvermi úton a vasúti átjáróban nem működött a fénysorompó.
József, a busz rutinosnak számító sofőrje, aki addig a napig több millió kilométert vezetett le baleset nélkül, megállt, és ahogyan a KRESZ előírja, körbenézett és meglátta a közeledő vonatot. Ekkor azonban rátaposott a gázpedálra, mert azt hitte, hogy akkora a busz és az intercity közötti távolság, hogy még átér a síneken, de tévedett.
A mozdonyvezető hiába húzta meg a vészféket, az ütközést már nem lehetett elkerülni. Az Ikarus szó szerint kettészakadt, és a hátsó része, ahol a gyerekek többsége utazott, a töltés melletti füves területre repült. A segítség hamar érkezett, hiszen a közelben épp balesetvédelmi továbbképzést tartottak rendőröknek és volános dolgozóknak. Az egyik rendőr a saját gyerekét is megtalálta az áldozatok között.
A balesetben a 25 utas közül 16-an haltak meg. Az elhunytak között nyolc gyerek - hét iskolás és egy 9 hónapos kisbaba - is volt. Hatan pedig könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket szereztek. József túlélte a balesetet, de a bíróság később hat év fogházra ítélte és örökre eltiltotta a vezetéstől.
A tragédia pedig a Vigyázat! Vasúti átjáró című közlekedési oktatófilmbe is bekerült, amit a YouTube-on is meg tudtok nézni.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
