Őszi óraátállítás 2025: korábban érkezik, mint gondolnánk

Nemsokára nyerünk plusz egy óra alvást.

  • Rodler Lili

Az óraátállítás tavasszal és ősszel esedékes, így március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat egyel előrébb vagy hátrább. Ennél fogva általában az őszi óraátállításnak sokkal jobban szoktak örülni, ugyanis egy órával többet lehet aludni. Erre pedig

Október 26-a virradóra kerül majd sor.

Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet

Ez egyébként az elmúlt évek legkorábban érkező óraátállítása, ugyanis eddig a hónap utolsó pár napjára esett.

Tehát, ami jó hír: október 26-án hajnali 3-ról 2-re kell tekerni a mutatókat, így plusz egy órácskát lehet majd aludni. Viszont ezzel az órával az is jár majd, hogy az éjszakák meghosszabbodnak és már délután 4-5 körül olyan érzésünk lesz, mintha mindjárt este 11 lenne.

Mióta állítják vissza ősszel az órákat?

Érdekességek az óraátállításról:
  • Az óraátállítást eredetileg az energiamegtakarítás miatt vezették be – ma már a hatás vitatott, de a szokás maradt.
  • Az Európai Unió évekkel ezelőtt felvetette, hogy eltörlik, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, maradjon-e inkább a nyári vagy a téli idő. Így minden maradt a régiben.
  • A modern eszközök maguktól átállnak, de a biológiai óránknak általában kell 2-3 nap, mire alkalmazkodik.
  • Kutatások szerint a tavaszi előreállításkor többen érzik magukat fáradtnak és ingerlékenynek, ősszel viszont a legtöbben örülnek a plusz alvásnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.