Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.
Soha nem látott alacsony vízállásnál, Tiszaroff közelében egy több tízezer éves gyapjas mamut háti csigolyája bukkant elő a Tiszából – számolt be róla a Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei Hírportál. A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyeli a vízállás változásait.
„Régóta szerettem volna a Tiszából is jégkorszaki fosszíliát találni. Most végre sikerült. Az ilyen épen megőrződött csontok ritkák, Magyarországon leggyakrabban mamutfogak kerülnek elő” – mondta a kutató.
Páratlan régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel - videó
A csigolya szélessége meghaladja a 30 centimétert, teljes mérete körülbelül 60 centiméter. A csonton vágásnyom is látható, amely származhat hajólapáttól, de akár egykori emberi eszköztől is. A lelet közvetlen bizonyítéka annak, hogy a jégkorban a Tisza mentén nyílt pusztákon mamutok éltek.
A különleges fosszília a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, ahol további vizsgálatok várnak rá.
Még feltáratlan fáraósírra bukkantak régészek Egyiptomban
Ez az első alkalom, hogy a kutató a Tiszában talált jégkorszaki maradványt – korábban a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban akadt fosszíliákra. A mostani sikerhez a rekordalacsony vízállás is hozzájárult.
A Tisza környékén korábban is kerültek elő különleges leletek: tíz éve Szolnoknál egy török kori fahíd maradványai bukkantak elő, a közelben pedig a Tisza-tónál középkori csontvázakat tártak fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
