Több tízezer éves mamutcsont került elő a Tiszából

Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.

  • Rodler Lili

Soha nem látott alacsony vízállásnál, Tiszaroff közelében egy több tízezer éves gyapjas mamut háti csigolyája bukkant elő a Tiszából – számolt be róla a Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei Hírportál. A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyeli a vízállás változásait.

„Régóta szerettem volna a Tiszából is jégkorszaki fosszíliát találni. Most végre sikerült. Az ilyen épen megőrződött csontok ritkák, Magyarországon leggyakrabban mamutfogak kerülnek elő” – mondta a kutató.

 

Krizsán Sándor

Páratlan régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel - videó

A csigolya szélessége meghaladja a 30 centimétert, teljes mérete körülbelül 60 centiméter. A csonton vágásnyom is látható, amely származhat hajólapáttól, de akár egykori emberi eszköztől is. A lelet közvetlen bizonyítéka annak, hogy a jégkorban a Tisza mentén nyílt pusztákon mamutok éltek.

A különleges fosszília a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, ahol további vizsgálatok várnak rá.

Még feltáratlan fáraósírra bukkantak régészek Egyiptomban

Ez az első alkalom, hogy a kutató a Tiszában talált jégkorszaki maradványt – korábban a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban akadt fosszíliákra. A mostani sikerhez a rekordalacsony vízállás is hozzájárult.

A Tisza környékén korábban is kerültek elő különleges leletek: tíz éve Szolnoknál egy török kori fahíd maradványai bukkantak elő, a közelben pedig a Tisza-tónál középkori csontvázakat tártak fel.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.