Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.
Soha nem látott alacsony vízállásnál, Tiszaroff közelében egy több tízezer éves gyapjas mamut háti csigolyája bukkant elő a Tiszából – számolt be róla a Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei Hírportál. A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyeli a vízállás változásait.
„Régóta szerettem volna a Tiszából is jégkorszaki fosszíliát találni. Most végre sikerült. Az ilyen épen megőrződött csontok ritkák, Magyarországon leggyakrabban mamutfogak kerülnek elő” – mondta a kutató.
Páratlan régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel - videó
A csigolya szélessége meghaladja a 30 centimétert, teljes mérete körülbelül 60 centiméter. A csonton vágásnyom is látható, amely származhat hajólapáttól, de akár egykori emberi eszköztől is. A lelet közvetlen bizonyítéka annak, hogy a jégkorban a Tisza mentén nyílt pusztákon mamutok éltek.
A különleges fosszília a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, ahol további vizsgálatok várnak rá.
Még feltáratlan fáraósírra bukkantak régészek Egyiptomban
Ez az első alkalom, hogy a kutató a Tiszában talált jégkorszaki maradványt – korábban a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban akadt fosszíliákra. A mostani sikerhez a rekordalacsony vízállás is hozzájárult.
A Tisza környékén korábban is kerültek elő különleges leletek: tíz éve Szolnoknál egy török kori fahíd maradványai bukkantak elő, a közelben pedig a Tisza-tónál középkori csontvázakat tártak fel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
