Még feltáratlan fáraósírra bukkantak régészek Egyiptomban

II. Thotmesz fáraó sírját a luxori Királyok Völgyétől nem messze találta meg az egyiptomi-brit régészcsapat.

A kairói műemlékvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint ez az első ilyen jellegű lelet, mióta Howard Carter 1922-ben megtalálta Tutanhamon sírját. Azt érdemes megjegyezni, hogy a sírkamra bejáratát már 2022-ben felfedezték - írja az MTI.

Az egyiptomi régészeti hatóság szerint a Thotmesz sírja az utóbbi évek egyik legfontosabb feltárása. A sírbolt központi része viszonylag egyszerű kialakítású, ugyanakkor a falakon kék színű írásnyomokat, illetve sárga csillagminták maradványait találták meg. Azonban a  díszes vakolatot restaurálni kell, mivel a sírt valamikor korábban elöntötte a víz.

A 18. dinasztia egyébként, az ókori Egyiptom Újbirodalmának első dinasztiája, a Krisztus előtt nagyjából 1550-től 1292-ig uralkodott több mint 200 éven át. Ez idő alatt Egyiptom az ókori világ egyik leggazdagabb és legerősebb birodalmává nőtte ki magát.

A dinasztiához olyan ismert fáraók tartoztak, mint Tutanhamon, Ehnaton. Ebben a korban élt Hatsepszut is, aki II. Thotmesz feleségeként nemcsak férje temetését szervezte meg, hanem annak halála után a hatalmat is magához ragadta.

Ha próbára tennétek tudátosotokat, hogy mennyire ismeritek az egyiptomi isteneket, töltsétek ki az alábbi kvízünket.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.