Időkapszula, ami betekintést nyújt a 16. századi kereskedelembe.
Felbecsülhetetlen régészeti értékű 16. századi hajóroncsot fedeztek fel a francia haditengerészet víz alatti drónjai mintegy 2567 méter mélyen - számolt be róla a Yahoo News.
Az átmenetileg Camarat 4-nek elnevezett hajóroncs egy kivételesen jó állapotban fennmaradt olasz kereskedelmi hajó, ami a Saint-Tropez környéki vizeken süllyedt el. Erre a haditengerészet először szonárral talált rá és először csak "nagy objektumként" azonosították, amiről aztán nagy felbontású képalkotási technológiával és robotizált felderítéssel állapították meg, hogy egy 30 méter hosszú, 7 méter széles hajó, aminek a szállítmánya több száz éve érintetlenül hever a tenger mélyén.
Többek között kerámia korsók, vasrudak, tüzérségi eszközök, tányérok és horgony is van a megtalált kincsek között, amiknek a régészeti értéke szinte páratlan, hiszen mindezek betekintést nyújtanak a kora újkori korszak kereskedelmi és kulturális hálózataiba, amik Olaszországot kötötték össze a tágabb mediterrán felvásárlókkal.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
