A magyar egyetemi hallgatók közel 60 százaléka folyamatosan vállal valamilyen munkát a tanulmányai mellett, legyen szó teljes állásról, félállásról, vagy esetleg valamilyen alkalmi diákmunkáról – ez derül ki legalábbis a 2022-es Eurostudent felmérésből.
Ebben többek között azt írják; a részidős képzésben (levelező, esti, vagy távoktatás) tanulók kilenctizede - 90,2 százaléka - állandó jelleggel dolgozik, míg a nappali munkarendű képzésre járóknak a negyedére (27%) jellemző ez, 19 százalékuk pedig inkább alkalmi munkákat vállal.
A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a nappali rendszerű
- felsőoktatási szakképzésben 58 százalék,
- mesterképzésben 62,2 százalék,
- alapképzésen 41,1 százalék,
- osztatlan képzésen pedig 24,3 százalék.
„Az állandó jelleggel dolgozók aránya a hitéleti képzési területen tanulók körében a legmagasabb (77%), de ugyancsak magasabb az átlagosnál a folyamatos jelleggel dolgozók aránya a sporttudományi, államtudományi, gazdaságtudományi és pedagógusképzési területen, továbbá a jogi képzésekben. Ez összefüggésben van azzal, hogy ezeken a képzési területeken az átlagosnál magasabb a részidős képzésben részt vevők aránya. Alkalomszerű munkavállalás a leggyakrabban a művészet és a sporttudomány képzési területek hallgatóit jellemzi (24% illetve 22%)” - teszik hozzá.
Milyen lehetőségek vannak és mik a szabályok?
1. Diákszövetkezetek
Az egyetemi órarend jelentősen különbözik a középiskolaitól, hiszen itt az órák nem egymást követik, hanem olyan sorrendben és időpontokban vannak, ahogyan azokat az egyetem meghirdeti és a tárgyfelvétel során, a félév elején sikerül felvenni. Így előfordulhat, hogy valakinek csak heti három hétköznap vannak órái, és az is, hogy van egy órája délelőtt 11-kor, a következő viszont csak délután 17 órakor. Mindez ráadásul félévente változik.
Éppen ezért egy teljes munkaidős állással nehéz lehet összeegyeztetni a nappali rendszerű képzéseket, vagy legalábbis az egyetem és a munka összehangolása a munkáltató és a hallgató részéről is kompromisszumokat igényelhet.
Ezekkel tisztában vannak azok a munkáltatók, amelyek kifejezetten diákszövetkezeteken keresztül keresnek gyakornokokat vagy munkavállalókat. Nem véletlenül kifejezetten népszerű ez a munkavállalási forma az egyetemre vagy főiskolára járó diákok körében.
Ahhoz, hogy valaki ilyen formában dolgozhasson, először is be kell lépnie egy diákszövetkezetbe. Ehhez általában csak a diákigazolvány vagy egy hallgatói jogviszony-igazolás bemutatásra van szükség, illetve – amennyiben van – a jellemzően néhány ezer forintos tagsági díj befizetésére.
Cserébe azok, akik így dolgoznak nem csupán rugalmasságot kínáló állások közül válogathatnak, de kedvezőbb adózás is vonatkozik rájuk. Nem kell ugyanis nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetniük – igaz, cserébe az így ledolgozott évek nem számítanak bele a nyugdíjba.
2. Fizetett szakmai gyakorlat
Az egyetemi képzésbe – legyen szó alap-, mester- vagy osztatlan képzésről – általában beletartozik valamennyi szakmai gyakorlat elvégzése is.
Bár továbbra is bevált forma, hogy egyes cégek és vállalatok ilyenkor fizetetlen gyakornokokként alkalmazzák az egyetemistákat, legalább ilyen arányban vannak azok a munkáltatók is, amik ajánlanak valamekkora összegű fizetést.
Ez (szakmai gyakorlat és diákmunka esetében is) nem lehet kevesebb, mint a Magyarországon meghatározott minimálbér, vagy diplomás munkavállaló esetében a garantált bérminimum összege. A minimum órabér 2025-ben bruttó 1672 forint, a garantált bérminimum óránkénti bruttója pedig 2005 forint.
Ennek összegét minden esetben munkaszerződésben kell rögzíteni, ahogyan a heti munkaórák számát is.
Mire költenek a magyar egyetemisták?
Az Eurostudent kutatása arra is rávilágít, hogy a hallgatók többsége nem azért dolgozik az egyetemi tanulmányai alatt, mert szeretne, hanem kifejezetten anyagi okokból. Fizetniük kell a megélhetésüket, a tanulmányaik költségeit, de olyan egyetemisták is vannak, akiknek másokat kell anyagilag támogatni, például beteg szülőket, testvéreket, vagy bizonyos esetekben a saját gyerekeiket.
A nappali képzésekre járók mintegy 56 százaléka mondta azt például, jogy azért dolgozik, hogy tudja fizetni a megélhetésének költségeit.
Ebbe beletartozik a
- lakhatás (jobb esetben kollégium, rosszabb esetben drága albérlet)
- tömegközlekedés,
- étkezés,
- bevásárlás,
- telefonszámla,
- ruházkodás,
szórakozásról pedig még nem is beszéltünk, holott huszonéves egyetemistaként – és később is – fontos a kikapcsolódás és nem szabadna, hogy egy mozi, színház, koncert, vagy egy hétvégi buli luxus legyen.
31 százalékukat teljes mértékben vagy nagyrészt az motiválja a munkavállalásban, hogy anélkül nem engedhetnék meg maguknak a továbbtanulást
– teszik hozzá a kutatásban.
Mire vágynak?
Ennek tekintetében az, hogy mire költenek és mire vágynak a magyar egyetemi vagy főiskolai hallgatók, ennél nagyobb mértékben nem is térhetne el egymástól. A pénzügyi szokásaikról és vágyaikról a 2025-ös Pont Ott Partin kérdeztük a frissen felvett egyetemistákat. Voltak, akik azt mondták, ha sok pénzük lenne, azt ingatlanba, egy saját lakás megvásárlásába fektetnék. Másoknál előnyt érveznek a márkás ruhák vagy cipők, és olyan diák is akadt, aki, ha tehetné, folyton csak koncertekre járna és fesztiválozna.
Az erről készült videónkat itt nézhetitek meg:
