Sírásó verseny és gumicsizma-hajító bajnokság - furcsa magyar versenyek, amiket látni kell

Magyarország bővelkedik különleges eseményekben, amelyek a megszokott sportágak helyett inkább humorral, hagyománnyal és kreativitással nyűgözik le a résztvevőket és a közönséget. Ezek a versenyek nemcsak ügyességet vagy erőt igényelnek, hanem sokszor csapatmunkát, kitartást és jó adag öniróniát is. Összeszedtük a legérdekesebbeket.

  • Rodler Lili

Talicskaolimpia – a baranyai falunapok sztárja

Baranya megyében, Hosszúhetényben minden nyáron megtelik a falu nevetéssel, amikor kezdetét veszi a talicskaolimpia. A 2000-es évek elején indult egyszerű falunapi programként, de mára országos hírű rendezvény lett.

A feladat elsőre könnyűnek tűnik: egy talicskában kell végig tolni egy utast a kijelölt pályán, lehetőleg a leggyorsabban. A pálya azonban kanyarokkal, bukkanókkal, szlalommal és néha kisebb akadályokkal nehezített. Az utas sokszor nemcsak utazik, hanem igyekszik egyensúlyozni is, hogy ne boruljon fel a jármű.

 

A kreativitás legalább annyira számít, mint a gyorsaság: vannak, akik kalózruhában, mások óriási gumimacinak öltözve gurulnak célba, a nézők legnagyobb örömére.

Hat éremmel zártak a magyarok a pekingi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián

Sírásó verseny – precizitás és erő, párosban

A sírásó verseny a temetkezési szakma találkozóiból alakult ki, ma már önálló, nagy érdeklődést vonzó esemény. A páros indulóknak egy pontos méretű sírgödröt kell kiásniuk, meghatározott idő alatt.

A verseny nemcsak a gyorsaságról szól: a munkának szabályosnak, tisztának kell lennie, a földkupac elhelyezése és a gödör élei is pontozásra kerülnek. A nézők számára ez egyszerre meghökkentő és tiszteletet kiváltó látvány, hiszen a résztvevők egy komoly szakma mindennapi, mégis ritkán látott részét mutatják be.

 

Feleségcipelő verseny – humoros kihívás és erőpróba

A feleségcipelés eredete Finnországból származik, ahol a legenda szerint a 19. századi rablóbandák így vitték el a kiszemelt nőket a falvakból. Ma már világszerte sportként űzik. Magyarországon főként fesztiválok részeként rendezik meg.

A versenyző férfiak különböző technikákkal cipelhetik a párjukat – a legnépszerűbb az „északi módszer”, amikor a nő fejjel lefelé, a férfi hátán lóg, a lábai pedig a férfi nyaka köré vannak kulcsolva.

Az akadálypálya általában homokágyból, vizesárkokból, szlalomrészekből áll, és minden mozdulat próbára teszi az erőt, az állóképességet és az egyensúlyérzéket.

A győzelem mellett a humor is főszerepet kap: a nyertesek gyakran annyi sört nyernek, amennyi a „feleségük” súlya.

Hogyan ne menjetek csődbe a fesztiválszezon végére?

Fogadásokkal tarkított horgászversenyek – amikor a hal csak a kezdet

A nagy balatoni horgászversenyek – például az NBBH – nemcsak a halfogásról szólnak.

Sok csapat saját szórakoztatására tréfás fogadásokat köt: ha valaki például 25 kilónál nagyobb pontyot fog, pezsgőt kell bontania, táncot lejtenie a mólón, vagy akár meg kell válnia a frizurájától.

A versenyek így egyszerre szólnak a szakmai teljesítményről és a közösségi élményről. A legemlékezetesebb pillanatok sokszor nem is a hal kifogásánál, hanem az utána következő „büntetés” teljesítésénél születnek.

 

Gumicsizma-hajító bajnokság – a röpködő lábbeli sportja

A gumicsizma-hajítás vidéki hagyomány, amely állítólag a gazdák tréfájaként kezdődött: munka után versenyeztek, ki tudja messzebbre eldobni a csizmáját.

 

Sport tudakozó

A mai versenyeken a dobóerő mellett a technika is döntő: nem mindegy, milyen szögben engedik el a csizmát, és hogy pörög-e a levegőben. Van, ahol célba is kell találni, így a precizitás legalább olyan fontos, mint a távolság.

Így szervezték át a gólyatáborokat a BME-n

Sárdagasztó verseny – a dagonya bajnokai

A sárdagasztó vagy sárfutó verseny a külföldi extrém akadálypályás futások magyar megfelelője. Nyári fesztiválok kedvelt programja, ahol a résztvevők bokáig, térdig vagy akár derékig érő sárban küzdenek meg a pályával.

A pálya részei között kúszós alagutak, sáros dombok és csúszdák is vannak. A versenyzők garantáltan tetőtől talpig sárosan érnek célba – és garantáltan széles mosollyal az arcukon.

Első helyezettek lettek a világ egyik legrangosabb technológiai versenyén a bodrogkeresztúri általános iskola diákjai

Quark Wars – tudomány és játék egyben

A Quark Wars egy magyar fizikatanárok által kitalált szabadtéri játék, amely a részecskefizikát hozza közelebb a diákokhoz. A játékosok kvarkokat ábrázoló kártyákat viselnek a homlokukon, és különböző feladatok során próbálják megszerezni az ellenfél részecskéit.

A játék egyszerre mozgatja meg a testet és az elmét, így a résztvevők észrevétlenül tanulnak meg bonyolult tudományos fogalmakat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.