Először hallotta szülei hangját az okos implantátummal a 11 éves szegedi fiú

Kevesebb, mint három héttel a műtét után, a 11 éves hallássérült Loránd először hallott hangokat a világ első okos cochleáris implantátumával.

A hallását fokozatosan elveszítő kisfiúnak eddig is volt hallókészüléke, ám az nem tudta megakadályozni a romlást. A most beültetett modern készülék viszont lehetőséget ad arra, hogy Loránd teljes értékű hallásélményhez jusson.

A világon az elsők között ültettek be okos cochleáris implantátumot egy szegedi kisfiúnak

A műtétet a Szegedi Tudományegyetem Hallásjavító Implantációs Munkacsoportja végezte el, Rovó László professzor vezetésével, ahol a feltételek ideálisak voltak egy ilyen különleges beavatkozás elvégzéséhez.

Az egyetem friss közleményében számolt be arról, hogy megtörtént az első beállítás, aminek köszönhetően először hallott hangokat új implantátumával Lóri.

A beállításokat követően a fiú már most olyan hangokkal ismerkedik, amit soha nem hallott még: „Hangja van a víznek, ahogy kijön a csapból!”

Elsőként a zajok intenzívek, viszont finomhangolással már most is elérhetünk egy olyan szintet, ami lehetővé teszi az alkalmazkodást és a beszédértés tanulását is. A cél, hogy ne zavarja, tudja otthon is használni és a beszédből is megértse már most a lehető legtöbbet – mondta el a klinika tudományos munkatársa.

A szülők a beállítás előtt bizakodva nyilatkoztak: a műtét komplikációmentesen zajlott, a gyógyulás gyors ütemben halad. Loránd számára különösen fontos, hogy a hallását az iskolában is kamatoztathassa, hiszen most kezdi az ötödik osztályt, ahol már sok tantárgyhoz elengedhetetlen a hallás alapú tanulás.

A következő finomhangolás két hét múlva esedékes, később havi rendszerességgel lesz rá szükség. Szerencse azonban, hogy Loránd már korábban megtanult beszélni a régi hallókészüléke segítségével, így a rehabilitációs folyamat is rövidebb lehet.

A szakemberek szerint, ha minden a terv szerint halad, a fiú fél éven belül olyan hallásélményhez juthat, amely nemcsak meghaladja a korábbi eszközök teljesítményét, hanem a tökéleteshez is közelít.

 

Nyitókép forrása: Szegedi Tudományegyetem, Sahin-Tóth István

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.