Minden ötödik megkérdezett valamilyen tekintélyelvű kormányzást részesítene előnyben.
Franciaországban és Spanyolországban a fiataloknak már csak nagyjából a fele hisz abban, hogy a demokrácia a legjobb kormányzati forma, és minden ötödik fiatal valamilyen tekintélyelvű kormányzást preferálna, derül ki egy friss európai tanulmányból a The Guardian szerint.
A kutatás során, amely áprilisban és májusban zajlott közel 7000, 16 és 26 év közötti embert kérdeztek meg, a többségük (57%) azért még mindig a demokráciát részesíti előnyben, azonban a támogatottság országonként jelentősen eltér. A demokráciát preferáló fiatalok közül a legtöbben Németországban élnek (71%), és a lengyel fiatalok a leginkább kiábrándultak (48%). Spanyolországban és Franciaországban pedig 51, illetve 52 százalék az arányuk.
Tekintélyelvű kormányzást a fiatalok kicsivel több mint ötöde (21%) látna szívesen az országában, bár ennek pontos kereteit nem határozták meg a felmérésben. Ez az arány Olaszországban volt a legmagasabb (24%), és Németországban pedig a legalacsonyabb (15%).
A kérdezettek közül majdnem minden tizedik válaszolta azt, hogy nem érdekli, hogy a kormánya demokratikus-e vagy sem.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
