Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.

  • Rodler Lili

Mely fesztiválokra készülnek idén a fiatalok?

A kutatásból kiderült, hogy a Strand Fesztivál, a Sziget, valamint a Művészetek Völgye lettek a leggyakrabban említett célpontok. Ezeket követi az EFOTT, a Kolorádó, több kisebb alternatív rendezvény, mint például az Ördögkatlan, vagy az MCC Feszt, de többen említették a SopronFestet is, ami a fesztiválszezon egyik nyitó rendezvénye, illetve a Váralja Akusztikot.

 

A válaszokból egyébként jól látszik, hogy sokan nem elégszenek meg egy fesztivállal – van, aki 3-4 helyre is készül idén, attól függően, hogy hol van jó lineup vagy a baráti társaság éppen hova szeretne menni bulizni.

Mennyit költ egy átlagos fesztiválozó?

Ez az egyik legizgalmasabb kérdés, amiben óriási szórás mutatkozott. Volt, aki 10 ezer forintból szeretne kihozni egy napos élményt, de akadt olyan is, aki a Sziget teljes hetére, szállással és minden mással együtt 200 ezer forintot is rászán.

Az átlagos költés valahol 70–80 ezer forint körül alakul.

Ez jellemzően tartalmazza a jegyet vagy bérletet, az étkezést, az italfogyasztást, és a szállást is, ami lehet kemping, vagy apartman – vagy jó esetben egy rokon közeli nyaralója.

A válaszokból kiderült, hogy a fesztiválozók leginkább a kaján spórolnak: általában az olcsóbb nassonivalókat a közeli kisebb boltból szerzik be.

Mi alapján választanak a fiatalok fesztivált?

A válaszadók több mint fele egyértelműen a fellépők alapján dönt. A Sziget például idén olyan nevekkel csábít, mint Shawn Mendes, A$AP Rocky, Charli XCX vagy Nelly Furtado. Az EFOTT inkább magyar sztárokban erős – Punnany, Wellhello, Margaret Island –, míg a Művészetek Völgye és az Ördögkatlan inkább a „tartalom + közösség” kombóra épít.

Óránként akár bruttó 3000 forintot is lehet keresni idén nyáron diákmunkával

A legtöbb válaszadónál erősen befolyásoló tényező, mennyibe kerül a bérlet. De, ahogy korábban is említettük, ha jó a zenei felhozatal, akkor itt is hajlandóak a fiatalok többet költeni egy-egy fesztiválra.

Ilyen árakkal lehet egyébként kalkulálni:

  • EFOTT diákbérlet: 35 900 Ft
  • Sziget heti bérlet: 142 900 Ft + kezelési költség  (21 éves kor alatt 118 900 forint)
  • Művészetek Völgye napi jegyek: 9–10 ezer Ft között mozognak
  • Strand 3 napos bérlet: 48 990 forint.

„Erdős vibe”, „összművészeti élmény”, „közösségi kemping” – ezek mind-mind szerepeltek a válaszokban. Kolorádón például nem a legnagyobb nevek vonzzák a közönséget, hanem a természetközeli helyszín és a közös élmény.

Kemping vagy nyaraló?

Ebben a kérdésben eléggé megoszlanak a vélemények. A válaszadók kicsivel több mint a fele inkább apartmant bérel. Ha sokan összeállnak, akkor mindenkire kevesebb költség jut, de mégis kulturált mosdó, zuhanyzó és kényelmes ágy várja őket egy átmulatott éjszaka után.

 

Ehhez képest a válaszadók 45 százaléka szerint nincs fesztivál kemping nélkül, így nekik a jelszó idén is “Csak a kemping!”.

Hogy árban mi éri meg jobban? A sátrazás természetesen. A Strand fesztiválra egy kemping bérlet ára 14 990 forint. Ezzel szemben egy apartman ára közelít az 500 000 forinthoz a fesztivál teljes idejére a szállást kínáló oldalak alapján.

A hazai fesztiválokkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.