Van, ahol már 16 éves kortól, de bizonyos országokban csak 18 év fölött engednék be a fesztiválozókat felnőtt kísérő nélkül.
Magyarországon a fesztiválozás leginkább a 18-29 éves korosztály körében a legnépszerűbb. Az Ifjúságkutató Intézet kutatása szerint ennek a korosztálynak a 36 százaléka vett részt 2023-ban valamilyen fesztiválon, 10 százalékuk pedig többön is.
Az összesen 12 nemzetre kiterjedő kutatásból megállapították, hogy a Közép-Európai országokban átlagosan 17 éves koruktól engedik el először fesztiválokra a fiatalokat. Bár több helyen is már 16 éves kortól be lehet menni kísérő nélkül, hazánkban a megkérdezettek több mint fele (58%) csak 18 év után engedné be a résztvevőket egyedül.
Magyarországon 42 százalék azoknak az aránya, akik a 17 éves kort szabnák meg a határnak. A 16 éves korhatárral pedig a kutatásban résztvevők 32 százaléka értett egyet.
Mint kiderült Ausztriában hagynák a legmagasabb arányban (45%) a 17 éven alattiakat is kísérő nélkül fesztiválozni. A legalacsonyabb arányt viszont Horvátországban mérték 13 százalékkal. Érdekes még az is, hogy Montenegróban pedig 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak azoknak kellene kísérő nélkül fesztiválra mennie, akik már elmúltak 18 évesek.
A kutatásban azt is felmérték, hogy 2024-ben hányan terveznek valamilyen fesztiválra menni. Az előző évhez képest - amikor 20 százalékot mértek - idén két százalékkal emelkedett azoknak a magyaroknak az aránya, akik részt szeretnének venni legalább egy ilyen eseményen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
