A világon az elsők között ültettek be okos cochleáris implantátumot egy szegedi kisfiúnak

Szegeden egy 11 éves fiúnak olyan csúcskategóriás hallásjavító implantátumot ültettek be, melyet globálisan is csak nemrég mutattak be.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleményében osztotta meg azt a hírt, hogy a hallássérült Loránd megkapta a világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát, így esélye lett arra, hogy teljesen visszakapja a hallását, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.

Lóri hagyományos hallókészülékének köszönhetően kortásaival együtt tanult meg beszélni, de további hallásromlás miatt egyre nehezebb volt számára az iskolában figyelni, szüleit és barátait megérteni.

A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez így a műtétet a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport végezte el, Rovó László professzor vezetésével.

Az új eszközt bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy „a különbség a régebbi hasonló eszközökhöz képest körülbelül annyi, mint a nyomógombos és az érintőképernyős mobiltelefonok között.”

Elsődleges célja, hogy a hallásproblémával küzdőket integrálja a hallók világába, de más előnyei is lesznek. A mesterséges intelligencia fejlesztései ebben az eszközben is megjelennek, amelyek a hallás élményét javítják majd, ezen felül segíthet például a különböző nyelvek közötti fordításban és egyéb területeken is.

Loránd édesanyja, Hankó Mónika elmondta, hogy a kisebbik fiuk már négy éve cochleáris implantátummal él és nagyon jók a tapasztalataik. A család szempontjából óriási a jelentősége a tudomány adta lehetőségnek, hiszen így a fiúk továbbra is ugyanolyan iskolába járhat, mint bárki más és akár zenélhet vagy sportolhat is, hiszen van vízálló változata is az implantátum külső egységének.

A 11 éves fiú várhatóan a műtét után négy héttel megkezdi a rehabilitációt, és az eszköz beállításai után pár hónappal már közel tökéletes hallásélménnyel kezdheti meg az új tanévet.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.