A világon az elsők között ültettek be okos cochleáris implantátumot egy szegedi kisfiúnak

Szegeden egy 11 éves fiúnak olyan csúcskategóriás hallásjavító implantátumot ültettek be, melyet globálisan is csak nemrég mutattak be.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleményében osztotta meg azt a hírt, hogy a hallássérült Loránd megkapta a világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát, így esélye lett arra, hogy teljesen visszakapja a hallását, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.

Lóri hagyományos hallókészülékének köszönhetően kortásaival együtt tanult meg beszélni, de további hallásromlás miatt egyre nehezebb volt számára az iskolában figyelni, szüleit és barátait megérteni.

A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez így a műtétet a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport végezte el, Rovó László professzor vezetésével.

Az új eszközt bemutató sajtótájékoztatón elmondták, hogy „a különbség a régebbi hasonló eszközökhöz képest körülbelül annyi, mint a nyomógombos és az érintőképernyős mobiltelefonok között.”

Elsődleges célja, hogy a hallásproblémával küzdőket integrálja a hallók világába, de más előnyei is lesznek. A mesterséges intelligencia fejlesztései ebben az eszközben is megjelennek, amelyek a hallás élményét javítják majd, ezen felül segíthet például a különböző nyelvek közötti fordításban és egyéb területeken is.

Loránd édesanyja, Hankó Mónika elmondta, hogy a kisebbik fiuk már négy éve cochleáris implantátummal él és nagyon jók a tapasztalataik. A család szempontjából óriási a jelentősége a tudomány adta lehetőségnek, hiszen így a fiúk továbbra is ugyanolyan iskolába járhat, mint bárki más és akár zenélhet vagy sportolhat is, hiszen van vízálló változata is az implantátum külső egységének.

A 11 éves fiú várhatóan a műtét után négy héttel megkezdi a rehabilitációt, és az eszköz beállításai után pár hónappal már közel tökéletes hallásélménnyel kezdheti meg az új tanévet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.