Az osztrák főváros négy évig szerepelt az első helyen, idén azonban csak második lett.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb felmérése szerint a dán főváros, Koppenhága lett a világ legélhetőbb városa, ezzel pedig átvette az első helyet Bécstől, amely idén csak a második helyen végzett – Zürich városával holtversenyben.
Koppenhága már korábban is bezsebelt egy első helyet - nemrég a világ legboldogabb városának is megválasztották.
Az EIU évente rangsorolja a világ nagyvárosait élhetőség szempontjából, idén 173 település szerepel az összeállításban. A listát olyan tényezők alapján állítják össze, mint a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a környezet és az infrastruktúra. Koppenhága idén kivételes eredményt ért el: a stabilitás, az oktatás és az infrastruktúra terén is maximális, 100 pontot kapott.
A lista élmezőnyében továbbra is erős az ausztrál és a svájci jelenlét. Melbourne, Sydney és Adelaide is bekerült a legjobb tízbe, ahogy Svájcból Zürich mellett Genf is ott van a rangsor élén. A kanadai Vancouver, a japán Oszaka és az új-zélandi Auckland szintén kiemelkedő helyezést ért el.
A 2025-ös év legélhetőbb városai az EIU szerint:
1. Koppenhága
2. Bécs
2. Zürich
4. Melbourne
5. Genf
6. Sydney
7. Osaka
7. Auckland
9. Adelaide
10. Vancouver
Az eredményekből az is kitűnik, hogy globális szinten – ha csak kis mértékben is – javult az élhetőség több mutatója: különösen az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra terén értek el pozitív változást, még olyan régiókban is, mint Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, például Szaúd-Arábia.
Ugyanakkor nem minden térség teljesített jobban: több nyugat-európai város, köztük London is visszacsúszott a listán a korábbi helyezéséhez képest.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
