Az osztrák főváros négy évig szerepelt az első helyen, idén azonban csak második lett.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb felmérése szerint a dán főváros, Koppenhága lett a világ legélhetőbb városa, ezzel pedig átvette az első helyet Bécstől, amely idén csak a második helyen végzett – Zürich városával holtversenyben.
Koppenhága már korábban is bezsebelt egy első helyet - nemrég a világ legboldogabb városának is megválasztották.
Az EIU évente rangsorolja a világ nagyvárosait élhetőség szempontjából, idén 173 település szerepel az összeállításban. A listát olyan tényezők alapján állítják össze, mint a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a környezet és az infrastruktúra. Koppenhága idén kivételes eredményt ért el: a stabilitás, az oktatás és az infrastruktúra terén is maximális, 100 pontot kapott.
A lista élmezőnyében továbbra is erős az ausztrál és a svájci jelenlét. Melbourne, Sydney és Adelaide is bekerült a legjobb tízbe, ahogy Svájcból Zürich mellett Genf is ott van a rangsor élén. A kanadai Vancouver, a japán Oszaka és az új-zélandi Auckland szintén kiemelkedő helyezést ért el.
A 2025-ös év legélhetőbb városai az EIU szerint:
1. Koppenhága
2. Bécs
2. Zürich
4. Melbourne
5. Genf
6. Sydney
7. Osaka
7. Auckland
9. Adelaide
10. Vancouver
Az eredményekből az is kitűnik, hogy globális szinten – ha csak kis mértékben is – javult az élhetőség több mutatója: különösen az egészségügyi ellátás, az oktatás és az infrastruktúra terén értek el pozitív változást, még olyan régiókban is, mint Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, például Szaúd-Arábia.
Ugyanakkor nem minden térség teljesített jobban: több nyugat-európai város, köztük London is visszacsúszott a listán a korábbi helyezéséhez képest.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
