Az első helyet idén is egy európai város kapta, de a tavalyi győztest letaszították a trónról.
Az Institute for Qualitiy of Life hatodik alkalommal állította össze Happy City Index toplistáját, melyben a legboldogabb városokat rangsorolták – írja a prove.hu.
A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt
A fenntartható fejlődéssel, életminőséggel foglalkozó kutatóintézet 82 indikátor figyelembevételével állította össze a legboldogabb, legélhetőbb városok listáját, melynek első helyét idén is Dánia egyik városa szerezte meg.
A 82 indikátort hat nagyobb területhez sorolták:
A tíz legboldogabb város a világon
Az idei első helyezett Koppenhága lett, ami azért is érdekes, mivel 2024-ben még csak a nyolcadik helyen szerepelt. A tavalyi első helyezett Aarhus pedig lekerült a negyedik helyre. Szingapúr, amely most a harmadik helyen végzett, a tavalyi évben még nem szerepelt a top 10-es listán.
Budapest idén a 110. helyet érte el, míg a régióból Bécs szerepelt a legjobban: az osztrák fővárost a 12. helyre rangsorolták.
Koppenhága győzelmének egyik fő oka, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és az általános életminőségre. Emellett nem csak lakóit, de az oda látogató turistákat is igyekszik a fenntarthatóbb viselkedésre buzdítani.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
