Alkalmi hostess munkák, árufeltöltés, cseresznyeszedés – ilyen diákmunkákat vállalnak idén a diákok

Akár 3000 forintot is megkereshet óránként egy középiskolás vagy egyetemista, ha nyáron elmegy dolgozni. Mutatjuk a legnépszerűbb diákmunkákat.

  • Rodler Lili

Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintnál magasabb lehet az órabér - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet kutatásából

Az elemzés szerint minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra, aminek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.

Azt is jó tudni, hogy míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.

Ennek kapcsán készítettünk egy nem reprezentatív felmérést a 15-24 évesek körében, melyben megkérdeztük őket többek között arról, hogy végeztek-e már valaha valamilyen diákmunkát, ha igen akkor milyet, illetve arról is érdeklődtünk, hogy vállalnak-e idén nyáron valamilyen pénzkereseti lehetőséget.

Ezekre kell figyelnetek, ha nyáron diákként munkát vállalnátok

Cikkünk írásáig közel hatvanan válaszoltak kérdéseinkre.

 

Google forms

A kérdezettek 80 százaléka már vállalt diákmunkát

A legtöbben a magasabb órabérek és a rugalmas munkarend miatt főleg nagyobb áruházláncoknál helyezkedtek el, mint árufeltöltők. A válaszolók közül sokan dolgoztak kávézóban vagy vállaltak valamilyen hostess munkát.

 

Google forms

A legtöbben bolti eladóként dolgoznak majd idén nyáron

Ezek mellett viszont felmerültek egyéb, ritkábban választott diákmunkák is. Volt olyan kitöltő, aki idén nyáron építkezésen fog segíteni, aztán pedig cseresznyeszedésen vesz részt. Illetve akadt arra is példa, aki azt írta, hogy egy táborban fog önkéntes diákmunkát vállalni, vagy mint helyszíni előkészítő, vagy mint tolmács.

Állami ösztöndíj: a részmunkaidős állás is beleszámít a kötelező munkaviszony-fenntartásába a diplomaszerzés után?

 

Shutterstock

Akik még sohasem dolgoztak

A válaszolók 20 százaléka még nem vállalt semmilyen diákmunkát. Viszont érdeklődtünk afelől, hogy milyet szeretnének a jövőben.

A legtöbben annak örülnének, ha olyat találnának, ami a későbbi foglalkozásukhoz tud majd kapcsolódni. Ilyeneket viszont kifejezetten nehéz találni, ezért is tágítják ki a keresési lehetőségeiket a gyakornoki állások felé is. Egyetemista munkavállalók esetében ez több dolog miatt is hasznos, mivel a pénz mellett még adott esetben le is tudják igazoltatni a kötelező szakmai gyakorlatot.

De akadt olyan válaszadó is, aki szívesen dolgozna állatkertben, vagy szedd magad eperföldeken.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.