Alkalmi hostess munkák, árufeltöltés, cseresznyeszedés – ilyen diákmunkákat vállalnak idén a diákok

Akár 3000 forintot is megkereshet óránként egy középiskolás vagy egyetemista, ha nyáron elmegy dolgozni. Mutatjuk a legnépszerűbb diákmunkákat.

  • Rodler Lili

Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintnál magasabb lehet az órabér - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet kutatásából

Az elemzés szerint minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra, aminek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.

Azt is jó tudni, hogy míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.

Ennek kapcsán készítettünk egy nem reprezentatív felmérést a 15-24 évesek körében, melyben megkérdeztük őket többek között arról, hogy végeztek-e már valaha valamilyen diákmunkát, ha igen akkor milyet, illetve arról is érdeklődtünk, hogy vállalnak-e idén nyáron valamilyen pénzkereseti lehetőséget.

Ezekre kell figyelnetek, ha nyáron diákként munkát vállalnátok

Cikkünk írásáig közel hatvanan válaszoltak kérdéseinkre.

 

Google forms

A kérdezettek 80 százaléka már vállalt diákmunkát

A legtöbben a magasabb órabérek és a rugalmas munkarend miatt főleg nagyobb áruházláncoknál helyezkedtek el, mint árufeltöltők. A válaszolók közül sokan dolgoztak kávézóban vagy vállaltak valamilyen hostess munkát.

 

Google forms

A legtöbben bolti eladóként dolgoznak majd idén nyáron

Ezek mellett viszont felmerültek egyéb, ritkábban választott diákmunkák is. Volt olyan kitöltő, aki idén nyáron építkezésen fog segíteni, aztán pedig cseresznyeszedésen vesz részt. Illetve akadt arra is példa, aki azt írta, hogy egy táborban fog önkéntes diákmunkát vállalni, vagy mint helyszíni előkészítő, vagy mint tolmács.

Állami ösztöndíj: a részmunkaidős állás is beleszámít a kötelező munkaviszony-fenntartásába a diplomaszerzés után?

 

Shutterstock

Akik még sohasem dolgoztak

A válaszolók 20 százaléka még nem vállalt semmilyen diákmunkát. Viszont érdeklődtünk afelől, hogy milyet szeretnének a jövőben.

A legtöbben annak örülnének, ha olyat találnának, ami a későbbi foglalkozásukhoz tud majd kapcsolódni. Ilyeneket viszont kifejezetten nehéz találni, ezért is tágítják ki a keresési lehetőségeiket a gyakornoki állások felé is. Egyetemista munkavállalók esetében ez több dolog miatt is hasznos, mivel a pénz mellett még adott esetben le is tudják igazoltatni a kötelező szakmai gyakorlatot.

De akadt olyan válaszadó is, aki szívesen dolgozna állatkertben, vagy szedd magad eperföldeken.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.