„Növénycserepont” nyílt a Miskolci Egyetemi Könyvtárban

A napokban megnyitott növénytár célja, hogy felhívja a hallgatók figyelmét a környezet- és természettudatosságra, valamint a szervezők, akik nem mások, mint a miskolci könyvtárosok nem titkolt célja az is, hogy egy kis közösséget építsenek mindazokkal, akiket érdekel a kertészkedés, a fenntarthatóság és a közösségi összefogás.

  • Rodler Lili

A „zöld” kezdeményezésről az Egyetem a saját Facebook-oldalán adott hírt. Egyébként a növénycserepont becsületkassza jelleggel működik: ha valaki elvisz egy tövet, csupán csak annyit kérnek cserébe, hogy hozzon helyette egy másik növényt vagy magot, ha van rá lehetősége.

 

������Zöld könyvtárMegnyitotta kapuit a NÖVÉNY-tár az Egyetemi Könyvtárban! ������A könyvtárosok célja, hogy felhívják a...

Posted by Miskolci Egyetem (University of Miskolc) on Wednesday, April 16, 2025

Nem csak a Miskolci Egyetem határozta el az intézmény zöldítését, illetve a diákok természettudatosságának növelését. Nem sokkal korábban a Pécsi Tudományegyetem is egy izgalmas projektbe fogott, Miyawaki-erdőt alakítottak ki az intézmény Ifjúság úti campusán. AKG-s diákok pedig olyan szenzort találtak ki, ami megmondja, hogy mikor kell öntözni a növényeinket. Ezzel könnyebben nyomon tudjuk követni az igényeiket, is életben tudjuk tartani őket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.