60 évig kellene spórolnia egy mai 25 évesnek ahhoz, hogy önerőből lakást tudjon venni

Egy mai huszonévesnek már szinte esélye sincs saját erőből lakáshoz jutni — a számok durván rámutatnak, mennyire kiszorultak a fiatalok a lakáspiacról.

Budapest egyes kerületeiben egyetlen négyzetméter használt lakás ára akár háromszorosa is lehet egy diplomás fiatal átlagos havi fizetésének - írja a Portfolio.hu. Ha valaki a nettó jövedelmének a negyedét félre tudná tenni havonta, akkor hitel nélkül közel 60 évébe telne összegyűjteni egy 60 négyzetméteres lakás árát — vagyis egy 25 éves fiatal elméletileg 85 évesen tudna önerőből lakást venni.

Megszorongatta a budapesti albérletpiacot az Erasmus-diákok elmaradása

Bár a lap kiemeli, hogy a példa elméleti, jól mutatja, mennyire elszakadtak az ingatlanárak a jövedelmektől. A legdrágább fővárosi kerületekben már egyetlen négyzetméterért 2,7 havi nettó fizetésnyi összeget kellene kifizetni. Bár a drágulás Budapesten a legszembetűnőbb, országosan is hasonló a helyzet.

A cikk emlékeztet arra, hogy a 90-es évek eleje után utoljára 2004-ben voltak ilyen magasak a lakásárak a bérekhez képest, és a lakáspiaci statisztikák szerint 2014 volt az utóbbi évtizedek legkedvezőbb időszaka lakásvásárlásra Magyarországon.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István