Bűnösnek találták azt a 16 éves lányt, aki gyermekotthonokat hívott fel azzal, hogy bombariadó van

Barátnője telefonjáról szórakozott, két év próbaidőre bocsátották.

  • Eduline/MTI

A bíróság bűnösnek mondta ki és 2 évre próbaidőre bocsátotta azt a 16 éves lányt, aki két gyermekotthon lakóit is megijesztette azzal, hogy bombariadó van - közölte a Fővárosi Főügyészség szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a nevelésbe vett lány február 11-én a gyermekotthonában elkérte barátnője mobiltelefonját, amivel felhívott két másik gyermekotthont és azt mondta a telefonba, hogy bombariadó van. A közveszéllyel fenyegetés időpontjában mindkét otthonban több gyermek és felnőtt tartózkodott, akik azonnal elhagyták az épületeket; a tűzszerészek átvizsgálták az otthonokat, amelyekben azonban robbanószer vagy robbanószerkezet nem volt.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség gyorsított eljárás keretében bíróság elé állította a lányt kétrendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, az ítélet szerint pedig bűnösnek mondták ki és két évre próbáidőre bocsátották. A fiatalkorú a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll majd.

Az ítélet egyelőre nem jogerős, azt az ügyész, a vádlott és a védő tudomásul vette, a lány gyámja azonban még fellebbezhet ellene.

Ahogy arról az Eduline-on korábban beszámoltunk, a januári tömeges, több mint 300 iskolát érintő bombariadókat követően számos kiskorú szórakozott azzal, hogy felhívta a korábbi iskoláját vagy gyermekotthonokat azzal, hogy bombariadó van. Egy újpesti iskola pedagógusát március elején hat 14-16 év közötti kamasz hívta fel azzal, hogy az intézményben másnap bomba fog robbanni, de 11 éves gyerek is volt már a fenyegetőzők között. Január 22-én és 23-án az egyik sajószentpéteri általános iskola kapott e-mailben fenyegetéseket. Mint kiderült, itt az intézmény egy 11 éves diákja küldte a leveleket, aki a meghallgatása során beismerő vallomást tett. Azt mondta, nem akart matematika dolgozatot írni, ezért küldte az üzeneteket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.