Így lett Örkény egyperceseiből kétperces

Eddig A színész halála és Az autóvezető kapott egy rövid videót, ami ellentétben az egyperces időbeli kikötésének, súrolja a két percet.

  • Rodler Lili

 

Örkény István egypercesei Jókai Mór hosszú regényeihez képest a gimnazisták kedvenc olvasmányai közé tartoznak. A műfaji sajátosságok és a történetvezetés miatt, pedig megállják animációs rövidfilm formájában is a helyüket. Ebből indulhatott ki Takács Ádám is, aki rendezte és rajzolta is a filmeket.

A színész halála után, amit az előző hónapban készített Scherer Péter narrációjával, most Az autóvezetőt rajzolta meg és Koltai Róbertet kérte fel a mesélő szerepére.

 

Örkény egypercesei nem csak Takácsot ihlették meg. Korábban rengeteg rádiójáték készült a történeteiből, illetve rövidfilmek is születtek belőlük.

 

Mi is az az egyperces novella?

Örkény István új műfajt teremtett, sőt ő maga definiálta is, hogy milyennek is kell lennie a Használati utasítás című művében.

Kiemeli, hogy „teljes értékű írások, hogy rövidek (az ember időt spórol velük), és hogy a címekre ügyeljünk”.  Felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ha valamit nem ért, „olvassa el újra a kérdéses írást” – tehát, hogy a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk.

Ilyen segédeszközöket használhattok a középszintű írásbeli érettségin magyarból

Az egyperces novellák nagyon sokfélék lehetnek, ami közös bennük az az abszurd, vagy groteszk bemutatása a világnak.

Erre jó példa Az autóvezető című egyperces is:

Az egyik pillanatban még csak olvas a balesetről, ami meg fog történni vele.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
A követekző pillanatban pedig be is következik.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
Irodalom érettségi, fogalomtár

Az abszurd és a groteszk kifejezést érdemes tudni az irodalom érettségi szóbelijén, ha esetleg felmerül.

  • Abszurd: lehetetlenséget, képtelenséget jelent, az abszurd művekben leírt dolgok általában nem csak lehetetlenek, hanem ijesztőek is.
  • Groteszk: össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges, humoros hatást kelt.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.