A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

Máig nagyon népszerűek az otthoni víztisztító berendezések , azonban lehet, hogy feleslegesek, sőt, adott esetben akár károsak is.

  • Eduline

Az otthoni víztisztító berendezések számos egészségügyi kockázatot hordozhatnak, és sok esetben „rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét” – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.

A Semmelweis Egyetem közegészségtudományi szakértője szerint Magyarországon általában semmi nem indokolja az otthoni víztisztító berendezések használatát, ennek ellenére mégis nagy a népszerűségük.

Dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője arról számolt be, hogy sokan egy már nem is létező probléma miatt vásárolnak ilyen eszközöket. Ugyanis jelenleg az ivóvíz a leggyakrabban vizsgál élelmiszerünk, amit a hatóságok évente több alkalommal is ellenőriznek.

A szakértő szerint

„sokan azért vásárolnak víztisztító berendezéseket mert úgy vélik, a csapvíz mikrobiológiai szempontból nem megfelelő. Ez azonban a közműves ivóvízben nagyon ritka. Sőt, maga a víztisztító hordoz mikrobiológiai kockázatokat; gyakran lépnek fel olyan mikrobiológiai problémák, melyek a készülék nem megfelelő üzemeltetéséből adódnak.”

A nem megfelelő rendszerességgel cserélt szűrőkben például elszaporodhatnak a baktériumok, de akár a felhasználó kezéről is kerülhet szennyeződés a szűrőre. Bár ezeknek a berendezéseknek a könnyen hozzáférhető részeit megfelelően lehet karbantartani és tisztítani, a nehezen elérhető, zárt elemeken könnyen elszaporodhatnak mikroorganizmusok.

„A műanyagokat kifejezetten szeretik a baktériumok, a nedves, párás környezetben akár kórokozók is megtelepedhetnek. Nem feltétlenül okoznak megbetegedést, de a kockázat fennáll.”

- mondta dr. Pándics Tamás.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.