Bár zárult a bérolló, még mindig nem szűnt meg a különbség a lányok és a fiúk bére között.
A Tudatosdiák.hu által készített felmérés viszont nem csak erre mutatott rá. A diákbérek emelkedéséről is szó esett, illetve kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők 50 százalékának 2-3 vagy 3-nál több éve munkatapasztalata van.
A felmérésben több mint 1300 diák vett részt, és mint elsődleges adat kiderült, hogy 2024-ról 2025-re 9,4%-os béremelkedés történt a diákbérekkel kapcsolatban. Ez konkrét számokban kibontva úgy néz ki, hogy 1920 forintról 2100 forintra emelkedett a bruttó órabérük.
A kutatást végzők szerint „az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.”
Bár az órabérek átlagosan növekedtek, a nemek közötti bérkülönbségek alig csökkentek valamit. Akárcsak a teljes állásban foglalkoztatottaknál.
A tavalyi adatokhoz képeste egy 1%-os csökkenés fedezhető fel, így jelenleg 7,5%-os a különbség a fiúk és a lányok között.
A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet felméréséből az is kiderült, hogy nem csak a jövedelemszerzés a motivációja a diákoknak a tanulmányaik melletti munkavállalás terén. Sokan erre a karrierjüket megalapozó tapasztalatszerzésként gondolnak. Ezt a következő ábra is mutatja:
A válaszadó diákok 50%-a 2-3 vagy 3-nál több éve dolgozik. Ám átlagosan 3-12 hónapig terjedően maradnak egy adott munkahelyen. „A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket” - igazolják az eredményeket a felméréssel kapcsolatban.
A diákok munkavállalással kapcsolatos motivációját idén is a rugalmasság, a bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek dominálták. De nem maradt le sokkal a minimum és maximum óraszám meghatározása sem, illetve a munkahely lokációja.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
