Bár zárult a bérolló, még mindig nem szűnt meg a különbség a lányok és a fiúk bére között.
A Tudatosdiák.hu által készített felmérés viszont nem csak erre mutatott rá. A diákbérek emelkedéséről is szó esett, illetve kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők 50 százalékának 2-3 vagy 3-nál több éve munkatapasztalata van.
A felmérésben több mint 1300 diák vett részt, és mint elsődleges adat kiderült, hogy 2024-ról 2025-re 9,4%-os béremelkedés történt a diákbérekkel kapcsolatban. Ez konkrét számokban kibontva úgy néz ki, hogy 1920 forintról 2100 forintra emelkedett a bruttó órabérük.
A kutatást végzők szerint „az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.”
Bár az órabérek átlagosan növekedtek, a nemek közötti bérkülönbségek alig csökkentek valamit. Akárcsak a teljes állásban foglalkoztatottaknál.
A tavalyi adatokhoz képeste egy 1%-os csökkenés fedezhető fel, így jelenleg 7,5%-os a különbség a fiúk és a lányok között.
A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet felméréséből az is kiderült, hogy nem csak a jövedelemszerzés a motivációja a diákoknak a tanulmányaik melletti munkavállalás terén. Sokan erre a karrierjüket megalapozó tapasztalatszerzésként gondolnak. Ezt a következő ábra is mutatja:
A válaszadó diákok 50%-a 2-3 vagy 3-nál több éve dolgozik. Ám átlagosan 3-12 hónapig terjedően maradnak egy adott munkahelyen. „A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket” - igazolják az eredményeket a felméréssel kapcsolatban.
A diákok munkavállalással kapcsolatos motivációját idén is a rugalmasság, a bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek dominálták. De nem maradt le sokkal a minimum és maximum óraszám meghatározása sem, illetve a munkahely lokációja.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
