Ennyivel keresnek többet a fiúk, mint a lányok a diákmunkával

Bár zárult a bérolló, még mindig nem szűnt meg a különbség a lányok és a fiúk bére között.

  • Rodler Lili

A Tudatosdiák.hu által készített felmérés viszont nem csak erre mutatott rá. A diákbérek emelkedéséről is szó esett, illetve kiderült, hogy a kérdőívet kitöltők 50 százalékának 2-3 vagy 3-nál több éve munkatapasztalata van.

A felmérésben több mint 1300 diák vett részt, és mint elsődleges adat kiderült, hogy 2024-ról 2025-re 9,4%-os béremelkedés történt a diákbérekkel kapcsolatban. Ez konkrét számokban kibontva úgy néz ki, hogy 1920 forintról 2100 forintra emelkedett a bruttó órabérük.

A kutatást végzők szerint „az órabéremelkedés hátterében az inflációs hatások mellett a megnövekedett munkaerő-kereslet állhat. Emellett a minimálbér 9%-os és a garantált bérminimum 7%-os növekedése is hatással van a diákok bérének növekedésére.”

Bár az órabérek átlagosan növekedtek, a nemek közötti bérkülönbségek alig csökkentek valamit. Akárcsak a teljes állásban foglalkoztatottaknál.

 

Tudatos Diák Iskolaszövetkezet

A tavalyi adatokhoz képeste egy 1%-os csökkenés fedezhető fel, így jelenleg 7,5%-os a különbség a fiúk és a lányok között.

A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet felméréséből az is kiderült, hogy nem csak a jövedelemszerzés a motivációja a diákoknak a tanulmányaik melletti munkavállalás terén. Sokan erre a karrierjüket megalapozó tapasztalatszerzésként gondolnak. Ezt a következő ábra is mutatja:

 

Tudatos Diák Iskolaszövetkezet

A válaszadó diákok 50%-a 2-3 vagy 3-nál több éve dolgozik. Ám átlagosan 3-12 hónapig terjedően maradnak egy adott munkahelyen. „A gyakori munkahelyváltás a diákok kiváló alkalmazkodóképességére utal és azt mutatja, hogy a fiatalok aktívan keresik a legjobb munkalehetőségeket” - igazolják az eredményeket a felméréssel kapcsolatban.

 

Tudatos Diák Iskolaszövetkezet

A diákok munkavállalással kapcsolatos motivációját idén is a rugalmasság, a bérezés és a szakmai fejlődési lehetőségek dominálták. De nem maradt le sokkal a minimum és maximum óraszám meghatározása sem, illetve a munkahely lokációja.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.