A kormánybizottság arra is javaslatot tett, hogy a 13 alatti gyerekeknek ne lehessen telefonjuk.
A dán kormány közölte, hogy megváltoztatja a hatályos jogszabályokat, és az összes általános és alsó tagozatos középiskolákat telefonmentessé teszi – írta meg a Guardian. Tehát a törvény értelmében szinte minden 7 és 16-17 év közötti gyereknek tilos lesz a telefonját az iskolába vinnie, sőt az iskola utáni klubokba sem vihetik a készülékeiket magukkal.
A törvény bevezetéséhez nagyban hozzájárult Mette Frederiksen, a 2023-ban létrehozott dán jóléti bizottság miniszterelnökének vizsgálatának eredményei riadalmat keltettek a fiatalok életének digitalizálódása miatt, ezért egy jobb egyensúlyt sürgetett a digitális és az analóg élet között. A jelentés 35 ajánlása között szerepelt az is, hogy a kormánynak törvényben kell tiltania a telefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban.
„Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.” – nyilatkozta Mattias Tesfaye, a gyerek- és oktatásügyi miniszter Politikennek. Azt is hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, többek között a sajátos nevelésű gyerekek esetében, de Tesfaye hozzátette, hogy szerinte a mobiltelefonok és a tabletek „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.
A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának már 13 éves kora előtt volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy számos közösségi médiaplatform esetében ez a korhatár a minimum. A 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltöttek a TikTokon és a YouTube-on.
A bizottság szerint ez is jelentősen növeli annak a veszélyét, hogy a gyerekek olyan negatív hatásoknak vannak kitéve, mint a folyamatosan elvárt elérhetőség és a nem megfelelő tartalmak, illetve funkciók. Emellett elvonják a digitális eszközök a figyelmüket az életkoruknak megfelelő és fontos dolgokról, mint például a játék a szabadban, a barátokkal és a családdal töltött személyes időtől, az olvasástól és egyéb elmélyülést igénylő tevékenységektől.
„A technológiai vállalatokat arra kellene kötelezni, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülőknek pedig nem szabadna okostelefont vagy tabletet adniuk a gyerekeknek, amíg azok be nem töltik legalább a 13. életévüket” – javasolja a bizottság.
Rasmus Meyer, a bizottság elnöke a telefonok betiltását az iskolákban való dohányzás betiltásához hasonlította. „Abban a pillanatban, ahogy a gyerek telefonhoz jut, az átveszi az élete felett az irányítást” – jelentette ki.
Egy tavaly készült francia felmérés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna megengedni a gyerekeknek az okostelefon használatát. Ráadásul Franciaországban 2018 óta tilos az általános és középiskolásoknak az iskola területén használni a telefonjaikat. 15 éves korig egy úgynevezett digitális szünetet próbálnak tartani, ami annyit jelent, hogy a diákoknak érkezéskor le kell adniuk a telefonjaikat.
Norvégiában is nemrég jelentették be, hogy bevezetik a 15 éves alsó korhatárt a közösségi médiára, hogy megvédje a gyerekeket a fals tartalmaktól. De tavaly Albánia és Ausztrália is beállt a közösségi média korlátozók közé.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
