Egy magyar kutató több száz éve elhunyt emberek arcát eleveníti meg

Az országban ő az egyetlen, aki ezen a területen tevékenykedik, és az első, aki digitális arcrekonstrukciókat készít.

  • Rodler Lili

Dr. Kis Luca biológia-rajz szakos tanárként végzett a Szegedi Tudományegyetemen, itt találkozott az arcrekonstrukció lehetőségével az egyik órán. Később az Embertani Tanszéken PhD-zott, majd a doktori kutatása mellett elkezdett online digitális arcrekonstrukciót tanulni. A munkáját azóta is az SZTE munkatársaként végzi.

Ahogy azt Kis az SZTE oldalán megjelent interjúban is meséli a pályafutása során számos régen elhunyt személy arcát elevenítette meg, az egyik legutóbbi munkája pedig annak a honfoglalás kori nőnek a megelevenítése volt, aminek a híre aztán a világsajtót is bejárta.

Nemrég ugyanis az SZTE Régészeti Tanszékének munkatársaiból álló kutatócsoport egy korábban feltárt honfoglaláskori sír vizsgálatánál azt a felfedezést tették, hogy egy feltehetően "harcos" nő végső nyughelye. Ez azért különleges, mivel eddig nem találtak arra példát, hogy nőket fegyverekkel temettek volna el a 10. század környékén. Típusosan a harcos férfiakat temették el a fegyvereikkel.

Az antropológiai vizsgálatok, illetve a további ereklyék miatt, amiket a sírban találtak, arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentétben, biztosan egy nő maradványait tárták fel, aki feltetehetően harcos múltal rendelkezett.

 

A fegyvermelléklettel eltemetett nő illusztrációja
Kis Luca

Kis Luca megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a munkája csupán illusztráció volt, hiszen nem volt elég információjuk a rekonstruáláshoz. Mindössze annyit tudtak, hogy az egyén idős volt és nő.

Jelenleg két újabb arcrekonstrukciós projekten is dolgozik. Az egyik a mohácsi csata tömegsírokban eltemetett embereit igyekszik megjeleníti koponyáik alapján.

„A mohácsi tömegsírnál az arcrekonstrukciókhoz eléggé limitáltak a lehetőségek, mivel nagyon rossz állapotban maradtak meg a csontok, hiszen egymásra voltak dobálva a testek a sírban, így összenyomták egymást. Ebből adódóan viszonylag kevés koponyáról lehet rekonstrukciót készíteni” – fejtette ki a szakember az interjúban.

A másik projekt pedig a Kunszállás-Fülöpjakab avar kori temetőben eltemetett egyik férfi arcának a rekonstrukciója.

 

Források szerint az avar kori férfiak csipesszel eltávolították az arcszőrzetüket, ezt tükrözi a Kunszállás–Fülöpjakab temetőben feltárt férfi arcrekonstrukciója.
SZTE / Kovács-Jerney Ádám

„Legtöbbször híres emberek, például fontos történelmi személyek arcát szokták rekonstruálni, akár egy-egy fontosabb tudományos szempontból kiemelkedő temetkezés esetében is. A temetőben kiemelkedő jelentőségű a 32. sírszámú egyén. Mind a régészeti mellékletei, mind pedig az összetett genetikai kapcsolatai azt mutatják, hogy a közössége elit rétegéhez tartozhatott.” – válaszolta meg a kérdést Kis, hogy miért éppen ennek az egyénnek az arcát fogja megeleveníteni.

Az arcrekonstrukció egyik célja, hogy segítsen az embereknek érzelmileg jobban kapcsolódni a történelmi korok embereihez.

Dr. Kis Luca munkája rendkívül összetett, sok fázisból áll. Ahhoz, hogy meg tudjon eleveníteni a körülményekhez képest hitelesen egy arcot először átfogó antropológiai vizsgálatot kell végeznie. Ki kell derítenie az egyén elhalálozási életkorát, nemét, kikell derítenie, hogy melyik nagy földrajzi csoporthoz tartozhatott és, hogy volt-e valamilyen fertőző betegsége, vagy maradandó sérülése, esetleg fejlődési rendellenessége.

Utána régészek és történészek segítségét kéri, akik a sírmellékletekből és történelmi forrásokból vonnak le következtetéseket, ami az egyén öltözékét illeti és státuszát. A végső simítások egyikeként pedig egy genetikussal is konzultál, hogy bőrtónust, szemszínt, illetve hajszínt tudjon kötni az egyénhez.

A rajzot magát egyébként egyszerre több 3D-s grafikai program használatával készíti el.

 

 

 

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.