Negatív rekord: sose született Magyarországon olyan kevés gyerek, mint 2024-ben

1949-ben kezdték vezetni a statisztikát, azóta a tavalyi volt a valaha mért legalacsonyabb születésszám.

  • Rodler Lili

2024-ben 77 500 gyerek született, vagyis 9,1 százalékkal, egészen pontosan 7725-tel kevesebb, mint 2023-ban. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,38, egy évvel korábban 1,51 volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A KSH adatai szerint január-márciusban 9,1, április-májusban 6,8, június-augusztusban 14, szeptember-decemberben 6,4 százalékkal kisebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos időszakaiban. Az adatokból kiolvasható, hogy a mélypontot júniusban érte el az élveszületések száma, tehát akkor születtek a tavalyi évben a legkevesebben.

A közleményből az is kiolvasható, hogy a születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 50 000 fő volt. Ez egy 16 százalékos növekedést jelent a 2023-as év végi adatokhoz képest.

Összességében Magyarország lakossága 2024 végén 9 millió 540 ezer fő volt a KSH becslése szerint.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.