Megkérdezték a Z generációt, mikor akarnának nyugdíjba menni

Az átlagos nyugdíjkorhatár az Egyesült Államokban 64 és 66 év között van, de egy új felmérés szerint a Z generáció ezt szívesen lejjebb vinné.

A Talker Research által nemrég közzétett kutatásban 1000 foglalkoztatott amerikai felnőttet kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a nyugdíjkorhatárhoz – írja a Newsweek.

Amikor arra kérdezték rá, hogy szerintük milyen életkorban kellene meghatározni a nyugdíjkorhatárt, a Z generáció válaszadói (18-26 évesek) adták a legalacsonyabb átlagos választ: 61,6 évet. Ezzel szemben a milleniálok (27-42 évesek) átlaga kicsivel magasabb volt, 62,8 év.

Ahogy a válaszadók életkora nőtt, úgy nőtt az elfogadhatónak tartott magasabb nyugdíjkorhatár is. Az X generáció (43-58 évesek) 63,6 éves, míg a Baby Boomerek (59-77 évesek) 66,8 éves nyugdíjkorhatárt javasoltak. A Csendes Generáció (78-98 évesek) adta meg a legmagasabb átlagot: 69,4 évet.

Egy korábbi felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció tagjai nagyobb valószínűséggel szeretnének rövidebb munkanapokat. A kutatás szerint számukra az ideális munkanap mindössze hat órás lenne.

„Úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert a Z generáció nagyrészt úgy tekint a munkára, mint egy eszközre a cél eléréséhez, nem pedig az életük értelmére – ami azt jelenti, hogy ennek a generációnak sok tagja nem vágyik többre, mint ami feltétlenül szükséges, pláne nem arra, hogy részt vegyenek a kemény munkát ünneplő kultúrában”

- nyilatkozta Dovile Gelcinskaite az Omnisend vezető tehetségmenedzsere.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.