Megkérdezték a Z generációt, mikor akarnának nyugdíjba menni

Az átlagos nyugdíjkorhatár az Egyesült Államokban 64 és 66 év között van, de egy új felmérés szerint a Z generáció ezt szívesen lejjebb vinné.

A Talker Research által nemrég közzétett kutatásban 1000 foglalkoztatott amerikai felnőttet kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a nyugdíjkorhatárhoz – írja a Newsweek.

Amikor arra kérdezték rá, hogy szerintük milyen életkorban kellene meghatározni a nyugdíjkorhatárt, a Z generáció válaszadói (18-26 évesek) adták a legalacsonyabb átlagos választ: 61,6 évet. Ezzel szemben a milleniálok (27-42 évesek) átlaga kicsivel magasabb volt, 62,8 év.

Ahogy a válaszadók életkora nőtt, úgy nőtt az elfogadhatónak tartott magasabb nyugdíjkorhatár is. Az X generáció (43-58 évesek) 63,6 éves, míg a Baby Boomerek (59-77 évesek) 66,8 éves nyugdíjkorhatárt javasoltak. A Csendes Generáció (78-98 évesek) adta meg a legmagasabb átlagot: 69,4 évet.

Egy korábbi felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció tagjai nagyobb valószínűséggel szeretnének rövidebb munkanapokat. A kutatás szerint számukra az ideális munkanap mindössze hat órás lenne.

„Úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert a Z generáció nagyrészt úgy tekint a munkára, mint egy eszközre a cél eléréséhez, nem pedig az életük értelmére – ami azt jelenti, hogy ennek a generációnak sok tagja nem vágyik többre, mint ami feltétlenül szükséges, pláne nem arra, hogy részt vegyenek a kemény munkát ünneplő kultúrában”

- nyilatkozta Dovile Gelcinskaite az Omnisend vezető tehetségmenedzsere.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.