Megkérdezték a Z generációt, mikor akarnának nyugdíjba menni

Az átlagos nyugdíjkorhatár az Egyesült Államokban 64 és 66 év között van, de egy új felmérés szerint a Z generáció ezt szívesen lejjebb vinné.

A Talker Research által nemrég közzétett kutatásban 1000 foglalkoztatott amerikai felnőttet kérdezett meg arról, hogyan viszonyulnak a nyugdíjkorhatárhoz – írja a Newsweek.

Amikor arra kérdezték rá, hogy szerintük milyen életkorban kellene meghatározni a nyugdíjkorhatárt, a Z generáció válaszadói (18-26 évesek) adták a legalacsonyabb átlagos választ: 61,6 évet. Ezzel szemben a milleniálok (27-42 évesek) átlaga kicsivel magasabb volt, 62,8 év.

Ahogy a válaszadók életkora nőtt, úgy nőtt az elfogadhatónak tartott magasabb nyugdíjkorhatár is. Az X generáció (43-58 évesek) 63,6 éves, míg a Baby Boomerek (59-77 évesek) 66,8 éves nyugdíjkorhatárt javasoltak. A Csendes Generáció (78-98 évesek) adta meg a legmagasabb átlagot: 69,4 évet.

Egy korábbi felmérés pedig azt mutatta ki, hogy a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció tagjai nagyobb valószínűséggel szeretnének rövidebb munkanapokat. A kutatás szerint számukra az ideális munkanap mindössze hat órás lenne.

„Úgy gondolom, hogy mindez azért van, mert a Z generáció nagyrészt úgy tekint a munkára, mint egy eszközre a cél eléréséhez, nem pedig az életük értelmére – ami azt jelenti, hogy ennek a generációnak sok tagja nem vágyik többre, mint ami feltétlenül szükséges, pláne nem arra, hogy részt vegyenek a kemény munkát ünneplő kultúrában”

- nyilatkozta Dovile Gelcinskaite az Omnisend vezető tehetségmenedzsere.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.