Transzmenű hőst bemutató mesekönyv: a Líra javára ítélt a Kúria

A kormányhivatal szerint a problémás mesekönyvet árusító bolt templom és iskola közelében volt.

Nem fogadta be a Kúria a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét a kecskeméti Líra könyvesbolt ügyében, amelyben az üzlet egy LMBTQ-karaktert bemutató könyv árusítása miatt került célkeresztbe, ugyanis a bolt iskola és templom 200 méteres körzetében működik, és a gyermekvédelminek nevezett, 2021-es törvény ezt tiltja - írja a hvg.hu.

A per tárgya Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című könyve volt, amely száz történetet tartalmaz olyan nők életéről, akik a saját korukban a jogaikért harcoltak. A kormányhivatal szerint a kötet egyik története, amely Coy Mathis, egy transznemű fiatal lány életét mutatja be, sérti a törvényt.

Ugyan a kormányhivatal ötmillió forintos bírságot szabott ki a Lírára, utána a cég pert indított az ügyben, amelyet jogerősen meg is nyert. A bíróság kimondta: a könyv nem öncélúan ábrázolja a születési nemtől való eltérést, hanem érthetően és az adott történet kontextusában mutatja be a transzneműséggel kapcsolatos problémákat. A bíró szerint a kötet a XXI. századi társadalmi kérdéseket dolgozza fel, és célja a tájékoztatás, nem pedig a provokáció.

A kormányhivatal ezután fordult a Kúriához, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a Líra keresetének elutasítását vagy új eljárás lefolytatását kérték. Ezt utasította el a Kúria azzal az indokkal, hogy a " rendkívüli perorvoslati eljárást önmagában nem alapozza meg az, hogy a kormányhivatal nem ért egyet a jogerős ítéletben jogértelmezésével."

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.