Napi tudomány: Hold-térképet készítettek az ELTE és a Cseh Tudományos Akadémia kutatói

A térkép egy geológiai rejtély megoldását is segítheti.

Az ELTE és a Cseh Tudományos Akadémia kutatói elkésztették az eddigi legrészletesebb térképet a Hold felszínén található mare-foltokról – olvasható az ELTE közleményében.

Hargitai Henrik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Petr Brož, a Cseh Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársa nemrég publikálta közös tanulmányát, amelynek köszönhetően újabb információkhoz juthatunk a Hold fejlődésének történetéről, sőt akár egy jövőbeli holdi leszállóhely kiválasztásában is segíthet.

A szabálytalan mare-foltok igen érdekes holdfelszíni formációk, amelyekről korábban azt hitték, hogy vulkanikus tevékenységekből származnak. Ez a hipotézis azonban ellentmondana annak a jelenleg is érvényes elméletnek, amely szerint a Hold belseje mára lehűlt és megszilárdult, így vulkáni aktivitás nem várható a felszínén.

Ahhoz, hogy ezt az ellentmondást fel tudják oldani, a kutatóknak először látniuk kell, hogy van-e valamilyen szabályosság az egyébként változatos alakú foltok formájában és holdfelszíni elhelyezkedésében.

„Bár a mare-foltok szinte kizárólag 3,5 milliárd éves vulkanikus lávaterületeken helyezkednek el, nagyon fiatalnak látszanak. Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy felszínük újra és újra megújul olyan gázkitörések vagy a habszerű vulkáni anyag beomlása következtében, amelyek évmilliárdok óta ugyanazokon a helyeken történnek. Ha azonban kiderülne, hogy valóban fiatalok, az alapvetően megváltoztatná a Holdról mint geológiailag halott égitestről alkotott képünket. Éppen ezért kulcsfontosságúak e foltok a Hold evolúciójának megértéséhez” – magyarázza Hargitai Henrik, az Icarusban megjelent cikk ELTE-s szerzője.

 

Néhány feltárt mare-folt mintázat. A kék pontok egyedi szabálytalan foltokat jelölnek, a feliratok az egyes csoportok azonosító jelei.
Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az új térkép feltárta, hogy a szabálytalan foltok többnyire csoportokban alakulnak ki, és szabályos alakzatokat, például vonalakat vagy köröket hoznak létre más geológiai képződmények mentén. Ez arra utal, hogy kialakulásuk a felszín alatti geológiához kapcsolódik.

A kutatók megoldást találtak arra a gyakorlati problémára is, hogyan lehet a feltárt mare-foltokat elnevezni. Ehhez egy egyszerű betű- és számkombinációkat használó hierarchikus jelölési rendszert alakítottak ki, amelynek segítségével a képződményeket egyértelműen be lehet azonosítani.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.