Jelentős felfedezéseket értek el a magyar kutatók egy egereknek fejlesztett VR-eszközzel

Az egerek alaposabb vizsgálatára kifejlesztett Moculus segítségével komoly előrelépést érhetnek el a látás helyreállításának kutatásában.

Korábbi kutatásból már kiderült, hogy a kutyához és a macskához hasonlóan az egér sem képes sík képet értelmezni. Így egy kijelzőn látott ingerre sem tud úgy reagálni, mintha az valóságos lenne. Ennek megoldására fejlesztették ki a Moculus VR-rendszert, amely forradalmi áttörést jelenthet az agykutatásban, végső soron pedig az emberi látás helyreállításában - írja a Qubit.

Judák Linda, Szalay Gergely, Dobos Gergely és Rózsa Balázs kutatók nemrég megjelent tanulmányukban számoltak be a rendszerről. A Moculus képes elérni, hogy az egér valóságosnak érzékelje a szemüveg által mutatott képet. A VR-szemüvegben a rágcsáló például azt is elhitte, hogy egy gödröt lát. ugyanis megtorpant előtte. Ezt a reakciót egy kétdimenziós kép megmutatása során nem tudták elérni a kutatók.

A szemüveghez tartozik egy speciális futópad is, ami rögzíti és továbbítja az egér lábmozgását, valamint két képernyő, amelyekhez egy optikai lekérdezőrendszer csatlakozik. Miközben az egér a virtuális valóságban van, addig a kutatók tanulmányozni tudják az agyi aktivitásmintázatát.

Judák Linda, a HUN-REN KOKI és a BVC vezető kutatója szerint az eszköz egyik legnagyobb előnye annak gyorsasága. Míg régebben az egerek betanítása akár 5-9 napig is eltartott, a tanulási folyamat a Moculus használatával 1 napra, vagy egyes esetekben 30 percre csökkent.

Az eszköz segítségével már több jelentős felfedezést is tettek. A kutató szerint pedig a találmány forradalmasítja a vizuális tanulási mechanizmusok kutatását is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.