Az egerek alaposabb vizsgálatára kifejlesztett Moculus segítségével komoly előrelépést érhetnek el a látás helyreállításának kutatásában.
Korábbi kutatásból már kiderült, hogy a kutyához és a macskához hasonlóan az egér sem képes sík képet értelmezni. Így egy kijelzőn látott ingerre sem tud úgy reagálni, mintha az valóságos lenne. Ennek megoldására fejlesztették ki a Moculus VR-rendszert, amely forradalmi áttörést jelenthet az agykutatásban, végső soron pedig az emberi látás helyreállításában - írja a Qubit.
Judák Linda, Szalay Gergely, Dobos Gergely és Rózsa Balázs kutatók nemrég megjelent tanulmányukban számoltak be a rendszerről. A Moculus képes elérni, hogy az egér valóságosnak érzékelje a szemüveg által mutatott képet. A VR-szemüvegben a rágcsáló például azt is elhitte, hogy egy gödröt lát. ugyanis megtorpant előtte. Ezt a reakciót egy kétdimenziós kép megmutatása során nem tudták elérni a kutatók.
A szemüveghez tartozik egy speciális futópad is, ami rögzíti és továbbítja az egér lábmozgását, valamint két képernyő, amelyekhez egy optikai lekérdezőrendszer csatlakozik. Miközben az egér a virtuális valóságban van, addig a kutatók tanulmányozni tudják az agyi aktivitásmintázatát.
Judák Linda, a HUN-REN KOKI és a BVC vezető kutatója szerint az eszköz egyik legnagyobb előnye annak gyorsasága. Míg régebben az egerek betanítása akár 5-9 napig is eltartott, a tanulási folyamat a Moculus használatával 1 napra, vagy egyes esetekben 30 percre csökkent.
Az eszköz segítségével már több jelentős felfedezést is tettek. A kutató szerint pedig a találmány forradalmasítja a vizuális tanulási mechanizmusok kutatását is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
